Gyermekkoromban nem szerettem aludni. Minden hétvégén korán keltem, kiöntöttem kis tálkámban a kekszeket, és izgatottan kapcsoltam be a tv-t, hogy megnézhessem Scooby-Doo és csapatának a Rejtély Rt-nek a kalandjait. A furcsa, beszélő kutya és barátjainak világa mind a mai napig magával ragad, így rögtön jelentkeztem, mikor a szerkesztőségen belül felvetődött, hogy összeeresztették a híres detektív csapatot és Gotham sötét lovagját, Batmant, aki, mint sokaknak, a kedvenc szuperhősöm.

A világ legjobb detektívje, Batman (Diedrich Bader) elkérezettnek látja az időt, és meghívja Fredet, Dianát, Vilmát, Bozontot és Scooby-Doot (Frank Welker), vagyis a Rejtély Rt-t Gotham-be, hogy csatlakozzanak Gotham Rejtélyfejtőihez. Mint újoncok, övék a lehetőség, hogy a legújabb bűncselekményt megoldják: valaki radioaktív izotópokat lopott el egy kutatóközpontból. Hamarosan azonban üldözőbe veszi őket egy rejtélyes, magára mint Bíborköpenyre (vagyis Crimson Cloak-ra) hivatkozó, látszólag természetfeletti entitás. Mindezek mellett a helyi rendőrség, majd Gotham Rejtélyfejtői is a bűntény gyanúsítottjaiként kezdik kezelni a Rejtély Rt-t és Batmant, kiknek minden erejüket és ravaszságukat be kell vetniük, ha meg akarják oldani a rejtélyt…

Nem ez az első alkalom, hogy a Denevérember és a Rejtély Rt közösen próbálnak meg rejtélyeket megoldani, hiszen már a ’70-es években találkozott Scooby-Doo és csapata a Dinamikus Duóval. A mostani összeröffenésük azonban nem ezen történetek folytatása, hanem a Batman: The Brave and Bold című, 2008 és 2011 között bemutatott sorozat és a Scooby-Doo univerzum crossovere. Ennek megfelelően a történetből hiányzik a Sötét lovag hű társa, Robin, azonban megjelenik helyette a DC univerzum hőseinek széles palettája: szerepet kap a mindenáron detektívest játszani akaró Aquaman, a falánk Martian Manhunter, Black Siren, Question, Plastic Man, ráadásul kisebb cameoban megjelenik Harley Quinn, Pingvin vagy éppen Joker is. Az alkotás hű marad a Scooby-Doo filmek hangulatához, rengeteg, kissé gyermeki poénkodás, komolytalanság jelenik meg benne, gondolok itt például Aquaman küzdelmére, hogy bekerüljön Batman csapatába, vagy a Martian Manhunterre, akit egyszerűen úgy lehet legyőzni, hogy egy doboz sütit nyomunk a markába. Ezek mellett természetesen nem hiányozhatnak a műből a szokásos Scooby-Doo-s poénok, mint Bozont és Scooby feneketlen hasa, és mérhetetlen étvágya, vagy például az ellenfelek színjátékkal való megtévesztése időnyerés céljából.

Természetesen ez a könnyed hangulat, gyermeteg poénok nem mindenkinek nyerhetik el a tetszését, azonban nekem visszaidézte a fiatalkori emlékeket és azt az egyedi hangulatot, mely ezeket a filmeket jellemzi. Negatívumként talán pont az egyik pozitívumot tudnám kiemelni, hiszen amellett hogy rengeteg DC karaktert vonultat fel a film, a csekély játékidő miatt elvesznek egymás mellett. A Rejtély Rt. tagjai sajnos egy-két momentumtól eltekintve nem bontakoznak ki teljesen, nincsenek egyéni pillanataik, még a két közönségkedvenc, Bozont és Scooby is elszürkül a sok karakterrel rendelkező mezőnyben. Emellett néha rendkívül furcsán hatnak a nem emberi karakterek, köztük a főellenség, Crimson Cloak, hiszen a Scooby-Doo történeteknek mindig az volt a lényege, hogy legyen bármilyen ijesztő szörny is az ellenfél, a legvégén mindig kiderül, hogy nem volt más, csak egy egyszerű ember.

Mindezek ellenére Scooby-Doo és Batman legújabb kalandja véleményem szerint rendkívül szórakoztatóra sikeredett, én személy szerint minden percét élveztem. Remekül visszahozza a Scooby-Doo filmek hangulatát, ráadásul a Denevérember karakterét is kíválóan beintegrálja ebbe a világba, annak ellenére, hogy apró utalásokat tesz a Sötét lovag sanyarú múltjára, például a Robinok elvesztésre. Mindazoknak tiszta szívből tudom ajánlani, akik korábban is élvezettel nézték a Rejtély Rt. korábbi kalandjait.

Értékelés: 8/10

Kele-man