Az utóbbi években nagy népszerűségnek örvend a horror becsempészése a munkahelyre. Kedvenc műfajunk ezidáig nem aknázta ki a területben rejlő lehetőségeket, bár a téma annak ellenére sem nevezhető kifejezetten hálásnak, hogy életünk igen markáns szeletét ott töltjük el. Az iroda és a kollégák olykor bearanyozzák a napunkat, de legalább ugyanennyi méreg és idegeskedés is köthető hozzájuk. De ki tudja, hogyan reagálnánk, ha egy átlagosnak tűnő munkanap során az életünkre törnének?

Csak úgy, mint a közelmúltban bemutatott Mayhem (2017), a The Belko Experiment (2017) vagy a Bloodsucking Bastards (2015), aktuális írásom tárgya is a multinacionális irodai élet fekete komédiája, amiben egy nagy adag társadalomkritika is megfogalmazódik. Ezen poénok zöme ugyan nehezen talál célba, hiszen az Office Uprising nagyon erősen húz a komikum irányába. Ízig-vérig horror-vígjátékról van szó, ahol a vérengzések inkább a B-filmes jelleget hivatottak aláhúzni, a lényeg a humoron van.

Desmond (Brenton Thwaites – The Signal, Oculus) távolról nem nevezhető ideális munkavállalónak, legalábbis munkáltatói oldalról nézve semmiképpen sem. Titkos szerelme, Samantha (Jane Levy – Castle Rock, Don’t Breath, Evil Dead remake) hiába próbálja istápolni, a srác leginkább saját számítógépes programját írja munkaidőben. Villámcsapásként érkezik az összeolvadás híre, amit ahogyan az lenni szokott, átszervezés és tömeges létszámleépítés követ. Az elbocsátás kardjával a feje felett minden dolgozó igyekszik a legjobb oldalát megvillantani, de erősen kétséges, hogy ez mire lesz elég. A főnök, Adam Nusbaum (Zachary Levi – Shazam!) nagy jóindulattal nézve is gigantikus seggfejnek tűnik, aki senkinek sem könnyíti meg a mindennapjait.

A K+F osztály egyik dühös alkalmazottja megosztja a tesztfázisban lévő energiaital készleteit az alkalmazottakkal, a szörnyű lötty elfogyasztása közben/után szépen lassan mindenki vérszomjas zombivá változik. Mivel az Ammotech profilja fegyverek tervezése, gyártása és értékesítése, így elég egyértelmű, hogy rengeteg eszköz áll helyben rendelkezésre a kollégák likvidálására. A turbékoló párhoz csatlakozik még néhány Zolt-ot nem fogyasztó cimbora, a szedett-vedett csapat pedig mindent megtesz, hogy emberi mivoltát megőrizve hagyja el a lezárt épületet. Ehhez persze először el kell jutni a fejesek szintjére, akik természetesen a legfelső emeleten tanyáznak.

Nem állítom, hogy az Office Uprising megváltja a világot, de bő másfél órára garantáltan kikapcsolja az ember agyát. A fárasztótól a szenzációs poénig minden megtalálható a felhozatalban. Sajnos az önismétlés csapdáját nem sikerül mindig elkerülnie, ennek ellenére a játékidő zömében kifejezetten kellemesen szórakoztam. A horror-vígjáték könnyűnek tűnő terep, de nagyon nehéz megtalálni a két zsáner tökéletes elegyét. Ezúttal inkább a vígjáték műfaja dominál, de nem érezzük a további hentelés hiányát. A színészek rendben vannak, az összképhez mindenki hozzáteszi a magáét. Szóval, ha még nem unod a témát, esetleg pont egy hasonló irodában gályázol, vagy csak van szabad kilencven perced, akkor jó szívvel ajánlom az Office Uprising őrületét. Garantáltan nem fogod megbánni!

7/10

afiaf