“Amitől a legjobban fél? A kiaknázatlan lehetőség!” – hangzik a film egyik kulcsmondata, mely nem csak a Dave Eggers-novellából készült kétórás sci-fi egyik legfontosabb üzenete, de talán magának a filmnek is lehetne a jellemzése. A The Circle ugyanis maga a kiaknázatlan lehetőség, amely sajnos sokkal kevesebbet ad, mint ami volt benne, ám még így is az átlagosnál érdekesebb, szórakoztatóbb és főleg elgondolkodtatóbb.

A rendkívül ambiciózus Mae Holland (Emma Watson) élete lehetőségét kapja meg azáltal, hogy felvételt nyer egy forradalmi újításokra törekvő cég, A kör csapatába. A munkamániás és megfelelni akaró Mae mindent megtesz, hogy feljebb másszon a ranglétrán és elfogadja őt a közösség, ennek érdekében pedig a józan ész határait is súroló kompromisszumokra is képes. Az “a titkok hazugságok” axióma mentén működő nagyvállalat azonban túl sokat kér, túl sokat követel, Mae pedig már túl későn mondja ki, hogy elég.

A kör vállalati filozófiája és tervei alapvetően nagyon érdekesek, amely tökéletes alapjául szolgál annak, hogy végig kíváncsian szemléljük a nem túl ismert rendező, James Ponsoldt művét. Az igencsak futurisztikus tervek merész kérdéseket feszegetnek, mint például normális-e, ha az embereknek kötelező módon össze kell kötniük életüket egy közösségi oldallal, amely segítségével fizethetik az adójukat és szavazhatnak az elnökválasztáson is. A kör egyszerűsítené a mindennapokat, minden és mindenki elérhető egy karnyújtásnyira, és nem utolsósorban teljes mértékben átlátható – ez utóbbi miatt azonban az ember kénytelen feláldozni a privát szférát, a teljes magánéletet.

Többé senki nem hazudhatna, nem gyilkolhatna következmények nélkül, egy gyerek sem veszne el, mindenki ott lenne, ahol lennie kell, mert különben arról az egész világ tudomást szerez a Földet behálózó kamerák segítségével. A koncepció valóban érdekes, miként a színészek, Emma Watson, Tom Hanks, Patton Oswalt és az utolsó filmszerepében feltűnő Bill Paxton játéka is igen sokat ad a filmhez, ám mindez kevés ahhoz, hogy egy tökéletesen összeálló és logikus történetvezetést kapjunk.

A cselekmény kissé összecsapott, a szereplők döntései indokolatlanok, nem megalapozottak, ez pedig még csak nem is a játékidő rövidségének tudható be, hanem annak is, hogy egy olyan világot akarnak ránk erőltetni, amelyben a józan ész szerint egyikünk sem élne.

Mindazonáltal a színészek tényleg kitűnőek, ahogyan a vészjósló jövő felfestése is sokáig beszédtémát szolgáltathat a nézők között, így a film megnézése ajánlott. Csak ne csodálkozzunk, ha a bugyuta lezárás miatt is kissé fanyar mosollyal távozunk majd a mozikból.

Értékelés: 5.5/10

(Varin)