A The Killer Babies egy valóságban is létező, 1994-ben alakult spanyol punk-rock formáció, amelyre a nemzetközi muzikális áttörésüket követően csapott le az olcsó és hatásvadász exploitation produkciókat magából vég nélkül ontó Jesus Franco direktor. Így készülhetett el az eleve horror beállítottságú szövegekkel hódító banda első mozis kalandja, amelyben egy vérszopó bárónővel és sameszaival hozzák őket össze.

A Killer Barbys nevű punk-rock együttes turnébusza lerobban valahol az isten háta mögött. Szerencsére éppen akkor ott terem egy öreg pofa elegáns öltözetben, aki teljesen önzetlen módon felajánlja, hogy töltsék a gazdája, von Fledermaus (németül tudók előnyben: denevér) bárónő kastélyában az éjszakát, holnap meg majd elvontatják a járművet. A banda háromötöde a bizarr tárgyaktól hemzsegő kastélyban rendezkedik be, ketten pedig a turnébuszban hódolnak a testi örömöknek. Persze csak addig, míg a kaszával rohangáló Baltasar nevű szolga két gnóm társával együtt ki nem nyírja őket.

A kastély lepukkant úrhölgye eközben az ágyhoz kötve Edith Piafot hallgat és fiatalok vérét szlopálja, amitől látványosan regenerálódik, majd a vacsora elköltése utáni ereje teljében már hancúrozni támad kedve, amely során megöli egy másik társukat. Az együttes maradék tagságának ekkora már leesik, hogy csapdába kerültek, így a menekülésre összpontosítanak.

Ezt a másfél órás kis produkció nem kell túlzottan komolyan venni: bár összességében szórakoztató, amit felmutat, azért bőven akadnak benne olcsó és gagyi, valamint túltolt dolgok. Az együttes szereplői saját magukat játsszák, tehát abszolút statisztaszagú az egész, de a többiek sem kimagasló színészi kvalitásaikról tesznek tanúbizonyságot. (Üdítő látni például az imbecillis szolga szerepében a fiatal Santiago Segura-t, akit a legtöbbet csak ötven év felett ismernek a bunkó és gyökér Torrenteként, pedig volt már néhány horror flickje, például a Mutáns akció, illetve A bestia napja.)

Nem is lenne Jesus Franco produkció, ha nem lennének benne rockzenével megtámogatott, ám indokolatlan hosszúságúra nyújtott repetitív és/vagy giccsesen túltolt szexjelenetek, valamint a ködgéppel telenyomott erdőség fái között bolyongó teljesen pucéran lihegő csajszi. Ami a horror faktort illeti: fejjel lefelé lógó leláncolt embereket kapunk, akik megkerülhetetlen alapjait képezik egy bográcsban készülő fincsi vérlevesnek, akad lemetszett fejecske, torokátvágás meg mindenféle torz és bizarr díszlet. Viszont a spanyol Báthori Erzsébet ablakon való kidobása a fináléban több mint megmosolyogtató, akárcsak a furgonba zárt samesz, akik köré előzőleg benzint locsoltak a szalmára, de azért a kocsi valamiért belülről ég szét és robban. Trailer helyett, instant kedvcsinálóként itt az együttes filmben elhangzó dala, a műből kiollózott részletekkel:

A Killer Barbies baráti társaságban kiváló filmesztétikai élményt jelenthet némi alkohol elfogyasztása utána, egyedül pedig csak akkor kezdjünk neki feltétlenül, ha igazán szeretjük az olcsó és bűnös trash filmes vonalat.

Értékelés: 5/10

eyescream