Bár Földünk 70%-át víz borítja, és ez az emberiség történetében mindig is meghatározó szerepet játszott – nem csupán biológiai, de társadalmi, és más szempontokból is -, máig is kevesebbet tudunk a tengerekről, mint a világűrről. A legmélyebb ponton, a Challanger-mélységben kevesebb ember járt, mint a Holdon. Régóta vonz az óceán, annak természeti csodái és a mélytengerek máig ismeretlen világa. Laikusként is szeretek olvasni róla, és különösen tetszenek azok a kivételes felvételek, amilyeneket például a Monterey Bay Aquarium Research Institute (MBARI) tesz közzé, akik élen járnak a világban a mélytengerekről szóló edukációt illetően.

Tekintve, hogy mennyire keveset tudunk a mélység titkairól, úgy gondolom, méltatlanul alul reprezentált téma ez a horror műfajában. Bár találhatunk némi átfedést a kísértethajós történetekkel, illetve számos klasszikus- illetve trashkategóriás szörnyfilmet (értsd: cápás filmet) besorolhatnánk ide, én az olyan művekre gondolok, amelyek nem csupán vízen játszódnak, hanem kifejezetten a mélységet, és annak ismeretlenségét használják központi motívumukként. Ilyen volt Nick Cutter Mélysége, csak hogy a leginkább magától értetődő példát hozzam, illetve kifejezetten látványos, mainstream darab volt az Árok (2020), de sokan emlékszünk kellemes nosztalgiával a Cameron-féle The Abyss-ra (1989) is, ami jól mutatja, hogy a kaland-sci-fi vonalra is jól ráilleszthető ez az óceáni környezet. Így tesz ma tárgyalt darabunk, a Bálnahullás is.

A Bálnahullás szerzője, Daniel Kraus nem először nyúl a víz témájához, hiszen számunkra neve leginkább A víz érintése című könyvből lehet ismerős, melyet Guillermo del Toroval együtt írtak, és a filmadaptáció többek között elnyerte a legjobb filmnek járó Oscar-díjat is. Hazájában már egy tucatnyi kötete jelent meg, de magyar nyelven ez csupán a harmadik, amit kiadtak. Megfilmesítésének jogaira valóságos licit alakult ki több nagy filmstúdió között is 2023 nyarán, melyből végül a 20th Century Studios került ki nyertesként, így lesz mire várnunk a könyv elolvasása után is.

A Bálnahullás műfaji besorolását illetően leginkább a kaland-thriller-dráma hármasában való megjelölést érzem a legközelebb hozzá, de több platformon is kapott sci-fi, illetve hard sci-fi címkét. A marsi és a 127 óra keverékeként jellemzik, amiből már sejthető, hogy a cselekmény alapját a főszereplő valamely szorult helyzetben való túlélése szolgáltatja majd, melyhez tudományos módszereket fog bevetni.

A mindössze tizenhét éves Jay Gardiner egyedül indul merülésre a Monterey-öböltől nem messze, a Monastery Beach nevű partszakaszon. Azt a teljesíthetetlennek tűnő feladatot tűzte maga elé, hogy megkeresi édesapja, az egykori valódi tengeri medve, és helyi búvárlegenda maradványait a tengerfenéken.

A Monterey-öböl egyébként arról híres (és vélhetően ezért is található itt a már említett MBARI), hogy egy hatalmas víz alatti kanyonban (a Monterey-kanyonban) fekszik, ami a parthoz viszonylag közeli nagy mélységet eredményez. Különleges geológiai jellemzőit ma is kutatják, ahogyan az öböl rendkívül változatos élővilágát is. Ennek az élővilágnak részei az ún. batiális zóna teljes sötétségében élő, máig is meglepetésekkel szolgáló, ritkán látható vagy éppen ismeretlen fajai.

No, meg a bálnák és cetek.

Jay merülése egészen szerencsésen indul, ám egy hirtelen feltűnő óriáskalmár veszélybe sodorja – és az I-re a pontot egy, a kalmár bekebelezésére induló ámbráscet érkezése teszi fel. A fiatal fiú a bálna gyomrában találja magát, és csak búvárfelszerelésének köszönhetően nem hal szörnyet azonnal. Oxigéntartálya maximum egy órán át tart ki, így tudja, azonnal lépnie kell, ha szabadulni akar, ehhez pedig minden tudására szüksége lesz, amit valaha apjától kapott.

A Bálnahullás mindamellett, hogy egy végtelenül izgalmas regény, egy szomorú családi történet is. Ezalatt az egy óra alatt Jay újra éli egész gyermekkorát, és a fejezetek az aktuális történések és a visszaemlékezések között váltakoznak. Ilyen tekintetben igen drámai történet, de remekül találja meg az egyensúlyt a tengerészfilozófia sorai, a sértett fiú viharos érzelmei és a búvár túlélésének izgalmai között.

A tudományos háttér kevésbé kifejtett és alapos, így talán hiba volt a fülszövegben A marsihoz hasonlítani, de tagadhatatlan, hogy Kraus remek kutatómunkát végzett. Az az igazság, hogy még ma is annyira keveset tudunk az ámbráscetek anatómiai felépítéséről, viselkedéséről és elméjéről, hogy ez engedett némi alkotói szabadságot a szerzőnek. Valószínűleg ennek köszönhető az, hogy bőséggel találhatunk internet szerte negatív véleményeket is a könyvről – ők hard sci-fit vártak, a címkének megfelelően, ehelyett pedig egy felnövéstörténetet kaptak, némi bálnaismerettel fűszerezve.

Aki úgy érzi, hogy ez a „némi bálnaismeret” viszont számára kielégítő lehet, annak kihagyhatatlan darab a Bálnahullás. Kraus jól ír, plasztikus leírásainak köszönhetően – Szaszkó Gabriella fordításában – igen élethűen tárul elénk, milyen is lehet egy másik élőlény emésztőrendszerében lenni. Bár régóta keringenek ilyen legendák, és a világirodalomban is találunk számos példát rá, valójában nem ismert olyan eset, hogy valaha bárki túlélte volna azt, hogy egy bálna lenyelje – általában legfeljebb az állat szájáig jutnak, akik később be tudnak számolni az élményeikről, ahogyan történt az 2022-ben egy Michael Packard nevű halásszal is a legutóbbi elhíresült esetben.

Mindezek mellett a Bálnahullás Jay apjának mondataiba csomagolva sokat tanít az olvasóknak a természetről a biológiai tényeken túl is. A regény fontos gondolatai közé tartozik a tengeri élőlények tisztelete, életterük megóvása is. Jay és az őt elnyelő cet ellenségek, de egyben furcsa módon sorstársak is és együtt kell küzdjenek az életükért, mert az állat haldoklik – és ha bekövetkezik a bálnahullás, vagyis az elpusztult bálna lesüllyed az óceán fenekére, az a leírhatatlanná fokozódó nyomás által Jay azonnali halálát is jelentené.

„Az egyetlen dolog, ami megállíthatná, hogy kihaljanak a bálnák, az, hogy mi halnánk ki előbb.”

Kinek ajánljuk: Műfaji ajánlást a kifejtett okok miatt mellőzném, hiszen egy kicsit mindenből találunk benne. Akik érdeklődnek a bálnák misztikuma iránt, nem tántorítják el őket a tudományos leírások sem, de vevők egy kifejezetten érzelmes apa-fia gyásztörténetre is, azok nem lőhetnek mellé vele.

Értékelés: 9/10

Blissenobiarella

A könyvet köszönjük az Agave Könyveknek, akiknél ITT kiadói áron vásárolhatjátok meg a regényt, sőt, bele is olvashattok az első fejezetekbe!