Szeretem azokat a történeteket, amelyekben természetfeletti lényekről, vagy eseményekről van szó, esetleg különleges képességekkel próbálnak valamit szimbolizálni. Ezért gyakran megnézek olyan animéket, melyek hasonló tárgyúak, így bukkantam az Ayakashira is. Ráadásul ebben jelen van a másik kedvenc elemem, a horror, mert a grafikus ábrázolásban nem szegény ez a mű sem.

Kusaka Yuu és lánybarátja mindennapi életüket élik az iskolában, de a fiúnak van egy egészen izgalmas mutatványa, amelyet időnként pénzért mutogat is másoknak. Egyszerű kanálhajlításról van szó csak, mégis mindenki ámul rajta. Azonban ez az ártatlannak tűnő játszadozás Sanada fülébe jut, aki egy felsőbb éves, igencsak kegyetlen ”tanuló”, ráadásul folyton egy snitzerrel járkál, amit akár a suliban is előkap, ha úgy tartja kedve. Nem mer senki sem szembeszállni vele, gyakorlatilag terrorizálja a többieket, és most Yuut szemelte ki magának. Arra egyáltalán nem számít egyikőjük sem, hogy az egyértelműnek tűnő párbaj végkifejlete mit eredményez majd. Yoake Eimu közbeavatkozása ugyanis olyan eseményeket indít meg, amely megváltoztatja a barátok életét is.

Kiderül, hogy Yuu trükkje valójában egy parazitának (ayakashi) köszönhető és annál jóval több dologra is képes, mint elsőre gondolta volna. Nem csupán játékszer, hanem fegyver is, vagy talán pajzs, amelyet szerettei védelmére használhat. Ezzel a képességével nincs egyedül, mert Sanada is halálos erővel rendelkezik, illetve a titokzatos Eimu is irányít egy-két furcsa lényt. Mivel nincsenek egyedül, így hamar rá kell döbbennie, hogy nem mindenki úgy használja ezeket a parazitákat, ahogyan ő szeretné, van, aki visszaél velük, és akad olyan is, akinek az ayakashija fel akarja falni az összes többit. Hogy pontosan ki irányít kicsodát, és a szándékok kitől származnak, valamint milyen cél vezérli a parazita használókat, nos, ez az egyik rejtély, amit ki kell bogoznunk. A másodikhoz viszont a múltban kell keresni a kulcsot, mert Yuu tisztában van vele, hogy egy barátját elvesztette néhány éve, azonban nem emlékszik, hogy pontosan mi történhetett.

Az egész szituáció ennyire azért nem egyszerű, ahogy az események haladnak előre, egyre több meglepetés fog bennünket érni. Az Ayakashi ezért szerfelett izgalmas lesz, nagyon pörgős, hiszen sohasem áll le, a visszatekintések párhuzamosan zajlanak az aktuális jelennel. Kiderül, hogy milyen a paraziták valós természete, és hogy szuper-képességeket birtokolni bizony nem feltétlenül sétagalopp. Gyakorlatilag valahol ennek a balansznak a megtalálása a fő kérdés ebben az animében. Ahogy mindig kihangsúlyozom, mindennek ára van, és egyszer meg kell azt fizetni. Lehet azt akár egy képesség elvesztésének a formájában, de lehet, hogy másnak az életét kell feláldozzuk emiatt, sőt, az is előfordulhat, hogy – miként a gazdatestek általában, például a Parasyte-ban – végül a sajátunkat fogja magáénak követelni a lény. Innen pedig egy lépés csupán eljutni odáig, hogy mihez is kezdünk egy ideiglenesen megszerzett tudással, hatalommal, illetve mennyire tudjuk kontrollálni azt. Ha még tovább megyünk a témában, akkor maga az úgynevezett ÉLET, mint ajándék, jutalom, amiről szó van, hogy a Földön, minden lehetőség birtokában mihez is kezdünk azzal. Persze lehet, hogy túlságosan messzire sikerült asszociálnom, de úgy érzem, ez ugyanúgy benne van minden szuperhősös képregényben, mint itt is.

Ami egyértelműen az Ayakashi oldalára írható, az maga a történet, amelyet elmesél nekünk. Meglepően fordulatosra sikerült, így nem igazán kiszámítható a cselekmény. Bár bizonyos részekre már az elején tudunk következtetni, de ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy ezeknek bármi közük is lesz a végkimenetelhez. Ezért lesz érdekes a szereplők reakciója az újonnan kiderülő információkra. Az egyetlen talán, amelyet negatívumként róhatunk fel, hogy a végére nagyon beszűkül a világ, amelyet előtte megismertünk. Túlságosan leegyszerűsíti a döntéseket az, ami a végjátékban létrejön, nincs az a globális katarzis, amelyre számítunk.

Az Ayakashi című visual novelből az animét Jun Takada rendezte. A karakterdizájnt, a gyönyörű lényeket Takashi Kobayashi követte el, míg a zenéért Soushi Hosoi volt a felelős. A főcím alatt Ayane (Steins;Gate: The Movie) Cloudier Sky, míg a végeken KAORI Kagaribi című számai hallhatóak.

Aki kedveli a természetfeletti animéket, melyek azért rengeteg horrort is tartalmaznak, valamint a drámai jellegű alkotásokat, amelyek mélyebb témákat is boncolgatnak, azoknak bátran merem ajánlani az Ayakashit.

Értékelés: 8/10

Smaragd Sárkány