Nem tartom magam vérmes Ti West rajongónak, az amerikai alkotó eddigi munkásságát inkább a stabil iparosmunka jelzővel illetném. Kétségtelen tény azonban, hogy a tavalyelőtti X & Pearl duóval élete formáját futotta, úgyhogy nem véletlenül szerepelt a trilógiazáró MaXXXine a 2024 legjobban várt horrorfilmjei összeállításunkban.

Számomra Ti West karrierjének legjobb alkotása a The House Of The Devil (2009) volt egészen a 2022-ben érkező X-ig. Az A24 számára készített klasszikus slasher rendesen felpörgette az elvárásaimat, különösen amikor napvilágot látott a titok, hogy egyszerre két filmet is készítettek.

A tragikus kimenetelű pornófilm forgatás története ráadásul egy előzményeket feltáró darabbal bővült, és abszolút megsüvegelendő, hogy a Pearl egyáltalán nem akarta megismételni a korábban látottakat. Mia Goth nagyszerű alakítására építve a nézők kaptak egy ízig-vérig pszichológiai horrort, amely talán egy árnyalattal még jobban is sikerült, mint elődje.

Ezek után minden horror rajongó kíváncsian várta, hogy miként ér véget a történet, Ti West pedig Los Angeles-t célozta meg a ’80-as évek közepén. Az Angyalok városa abban az érában jelentős társadalmi változásoknak volt szemtanúja, akkoriban mind a felnőttfilmes ipar, mind a horrorfilmek iránti ellenállás a mindennapok szerves része volt Hollywoodban.

Maxine Minx, a pornósztár és feltörekvő színésznő, végre megkapja a nagy áttörés lehetőségét a The Puritan című horrorfilm folytatásának főszerepével. Eközben egy titokzatos gyilkos leselkedik Los Angeles lakóira vadászva, de a Night Stalker tevékenysége eltörpül a lány baljós múltját felfedők áldatlan tevékenysége mellett. A MaXXXine fő kérdése, hogy főszereplőnk meddig hajlandó elmenni álmai megvalósítása érdekében, az előzmények tükrében azonban azt gondolom, hogy senki sem fog meglepődni a válaszon.

Mindenképpen értékelendő, hogy az amerikai író/rendező ezúttal sem akarta megismételni a korábban látottakat, így újabb alműfaj mellett tette le a voksát. A MaXXXine összhatás tekintetében leginkább Brian De Palma korai krimi/thriller darabjait juttatta eszembe némi giallo beütéssel nyakon öntve.

Ugyan explicit erőszakos jelenetek tekintetében mindenképpen lehet hiányérzetünk, de a megidézett korszakot tekintve észszerűnek tűnik ez a választás. A látottak kellően autentikusak, sajnos azonban fókusz tekintetében Ti West kissé elvesztette az arányérzéket, így az első két rész után egy kevésbé feszült epizóddal zárta sorozatát.

A sztori felvonultat érdekes mellékszereplőket, de valahogy egyik sem tud igazán kibontakozni. Mia Goth karaktere sem kap új réteget, és a zéró jellemfejlődés azt eredményezi, hogy valódi izgalmak nélkül pörög le ez a bő száz perc.

Annak ellenére, hogy aktuális kritikám tárgya a leggyengébb felvonása Maxine történetének, semmiképpen sem nevezném totális kudarcnak. A végkifejlet egyáltalán nem mond ellent a korábban látottaknak, és az aktuális tucatfilmek tengerében hangulatilag egészen egyedi az A24 horrorja.

A legnagyobb probléma talán az, hogy nem feltétlenül ilyen zárásra számítottak a rajongók, így elég nagy eséllyel marad bennünk hiányérzet a stáblista legördülésével. Ti West korábban belógatta, hogy van esély egy negyedik filmre, de a csalódást keltő mozis bevételek után visszavonulót fújt, úgyhogy úgy tűnik egyelőre idáig jutott Maxine sztorija. Ennek ellenére nagyon nem lepődnék meg, ha néhány filmmel később leporolná ezt a sorozatot, hiszen nincs olyan slasher, amelynek ne állna jól egy újabb folytatás:)

6.5/10

afiaf