Hiába, hogy Jack Ketchum Dead River sorozatának első része, az Off Season immár több, mint 40 évvel ezelőtt került először nyomtatásba, és jelen cikkünk tárgya, az Offspring címet viselő második rész is krisztusi korba lépett, kiadásuk különös története tovább folytatódik.

Az Agave Könyveknek köszönhetően folytatódik a sorozat első magyar nyelvű megjelentetése, és 2024. áprilisában végre kezünk közé foghattuk az Ivadékot.

A Dead River sorozat regényei a horrorirodalom kultklasszikusai között foglalnak helyet, bár éppen a fordítás eddigi hiánya miatt Ketchum sajnos kevéssé ismert szerző kis hazánkban. Korábban csupán A szomszéd lányt fordították le regényei közül, pedig a horror zsánerében nehezen kikerülhető név az övé: három Bram Stoker-díjjal a zsebében kapta meg a horror nagymestereinek díját is 2011-ben a The Woman című regényért – ami a Dead River sorozat következő, egyben utolsó része. Az egyébként a hétköznapokban Dallas William Mayr névre hallgató férfi 2018. januárjában hunyt el, de népszerűsége töretlen – immár a magyar közönség berkeiben is.

Ha olyan Olvasónkként tévedtél ide, aki még nem hallott e könyvsorozatról, dióhéjban: roppant erőszakos, brutalitásáról hírhedtté váló, 3* regényből álló történetfolyamának középpontjában egy vademberekből álló, kannibál törzs áll, akik egy Maine állambeli kisvárost tartanak rettegésben.
(* A Hide and Seek cím alatt megjelent második regényt nem tartják a sorozat részének, de az is Dead Riverben játszódik)

Az Ivadék eredeti megjelenését már nem övezték olyan botrányok, mint a Holt idény esetében. Történetében tizenegy évvel járunk az első regény cselekménye után. A kannibál hordára vadászó Peters sheriff már nyugdíjas ember, az átéltek rá gyakorolt hatásától és felesége elveszítésétől megtört férfi, aki az italban keres megnyugvást. Amikor azonban ismét olyan brutális gyilkosság történik a városban, mely egyértelműen arra utal, hogy a kannibál horda csapott le, a rendőrség rögtön hozzá fordul, hiszen ő az egyetlen, aki jelen volt a korábbi leszámolásnál. Fel kell kötnie a gatyáját, hiszen egy bébiszittert felkoncolva találnak egy címen, ahol egy kisbabára vigyázott, karjai és lábai hiányoznak. A hazaérkező anya szívét kitépték mellkasából, a kisbabának pedig nyoma sincs.

Újabb naiv főszereplőket is kapunk, akik a vademberek célpontjaivá válnak. Szimpatikusak, fiatalok, most költöztek Dead Riverbe, és nekik is van egy kisbabájuk történetesen – egyhamar világossá válik, hogy a horda az ő megszerzésére pályázik.
Peters sheriff ráeszmél, hogy a kannibálok egyik gyermeke túlélhette az egy évtizeddel korábbi kisöprésüket, és új klán felépítésén dolgozik. Megfogadja, hogy ezúttal megállítja őket.

Az Ivadék cselekménye nagyon hasonló a Holt idényéhez, és kevés meglepetést tartogat. Megtartja ugyanazt a hangulatot, ami az első részben is tarolt, vagyis feszültséggel teli építkezést követően következnek az akciódús események, amelyek gore-faktora ezúttal sem fog csalódást okozni. Ketchum nem fogta vissza magát, de az Ivadék jóval több, mint csupán gore-élmény.
A regény három szempontot váltogat: Peters sheriffét, az új áldozati családét, illetve ezúttal már a kannibálok szemszögéből is olvashatunk fejezeteket. Ez az újítás az, ami nagyon sokat hozzáad az Ivadékhoz, ugyanis megkapjuk az ő motivációikat is, amitől a történet gazdagabbá és élőbbé válik, de nem csökkent hátborzongatóságán. A klán életének bemutatása realisztikussá teszi, a túlélő lány fejébe való betekintés pedig egészen különlegessé.

Az Ivadék a Dead River sorozat első olyan része, amelyet korábban már filmre vittek. A Holt idényt valamiért sosem tartották erre érdemesnek, pedig Ketchum plasztikus, egyszerű, vizualitással teli nyelvezete könnyen adaptálhatóvá teszi könyveinek bármelyikét.

A 2009-es film rendezője Andrew van den Houten volt, aki elsősorban producerként ismert. A filmben már feltűnik Pollyanna McIntosh, aki a továbbiakban főszereplőjévé válik a Dead River filmadaptációinak “a nő” szerepében. Sajnos még az ő – a többiekéhez képest kiemelkedő – játéka ellenére is az Offspring egy rendkívül gyenge film, amiért elsősorban az alacsony költségvetést okolhatjuk. Másodsorban azt, hogy a történet mélységét figyelmen kívül hagyva, csupán a kannibalisztikus jelenetek sorával akarták a nézőt sokkolni. Megtekintése csak elvetemült rajongóknak ajánlott.

Rusznyák Csaba magyar fordítása ezúttal is csak a kifogástalan szóval jellemezhető. Bár korábbi, a Dead River sorozatról szóló cikkemben kiemeltem, hogy Ketchum könyvei középfokú angol nyelvtudással is kényelmesen olvashatóak, és jó szívvel ajánlom mindenkinek, hogy ilyen „áron” is ismerkedjen a horror egyik nagymesterének munkáival – a magyar megjelenésnek köszönhetően már nincs erre szükség. Ez a kiadás is, csakúgy mint az első rész esetében, semmilyen hiányérzetet nem hagy a sorozat olyan rajongójában sem, mint amilyennek én tartom magam, mi több, élvezettel faltam az oldalakat.

Ketchum-rajongóként csak remélni tudom, hogy a sorozat következő részét, a The Womant is sikerült majd a kiadónak megjelentetnie, és ezzel a hazai közönség is megismerheti e remekműveket. Mert ezek a könyvek nem csupán a gore-ról szólnak, emellett mindig van komoly mondanivalója is: a Dead River mély kérdéseket feszeget, de olyannyira nélkülözi a didaktizmust, hogy mindezt a brutalitás, az erőszak és a vér könnyen elfedi.

Kinek ajánljuk: A horror rajongói között azoknak ajánlom elsősorban, akik nem túl érzékeny lelkűek, kifejezetten erős idegzetűek és érdekli őket a valódi minőség: Ketchum regényei többek, mint szórakoztató irodalom.

A könyvet köszönjük az Agave Könyveknek, akiknél ITT kiadói áron vásárolhatjátok meg a regényt, sőt, bele is olvashattok az első fejezetekbe!

Értékelés: 9/10 (de csak mert a 10/10-et a The Woman-nek tartogatom)

Blissenobiarella