Andrew Cumming filmje 2022-es fesztiválos debütálását követően 2024 elején vált elérhetővé a nagyközönség számára az Apple TV kínálatában, és az év egyik talán legérdekesebb koncepciójával rendelkező horrorjaként tarthatjuk számon. A figyelmet is ezzel vonta igazán magára, hiszen már idejekorán felröppentek a hírek, hogy egy olyan film készül, melynek cselekménye az őskorban játszódik, főszereplői pedig maguk is ősemberek. A trailerek ígéretesek voltak, lássuk szerkesztőségünk véleménye szerint beváltotta-e a hozzá fűzött reményeket az Out of Darkness!
afiaf: Kőkorszakban játszódó horrorfilmekkel azért nincs tele a padlás, így a trailer megtekintése után azonnal feltettem az Out Of Darkness-t a megnézendő filmek listámra. Sőt, némi megelőlegezett bizalom keretében még a 2024-es legjobban várt horrorfilmek összeállításomban is szerepet kapott ez az őskőkorszaki brit darab. Andrew Cumming egészestés direktori debütálása tulajdonképpen tisztességesre sikeredett, de az alapsztori különlegességét leszámítva nem igazán sikerült kiaknáznia azt a potenciált, amiben reménykedtem. Nagyobb poénok lelövése nélkül annyit mondhatok csak, hogy a történet nem feltétlenül abba az irányba megy, amelyre a bemutató alapján számítanánk. Ettől függetlenül a végén összeáll a kép, és korrekt képet kapunk a korabeli emberek mindennapi küzdelmeiről, csak nem feltétlenül erre számítottunk. A szűk másfél óra azért gyorsan lepörög, de ha valaki non-stop akcióra vágyik, akkor rossz helyen keresi. Komótosan haladunk az elkerülhetetlen felé, a forgatókönyv nagy erénye, hogy hatásosan érzékelteti az ősember életének kiszámíthatatlanságát, és az ismeretlentől való félelmet. A sminkes csapat kicsit túltolta, de egyébként kellően autentikus a produkció. Nem mondom, hogy megváltja a világot, de egyszeri megtekintésre mindenképpen méltó eurohorror. 6/10
Blissenobiarella: Az őskort témájául választó filmek között elvétve találni olyat, ami komolyan veszi magát, így bár ezt rossz előjelnek is vehettem volna, engem kifejezetten felcsigázott, hogy végre egy túlélő horrort is láthatunk ezzel a témával. Bár előre bocsátom, hogy az Out of Darkness összességében nekem elnyerte a tetszésemet, azért azt be kell vallani, hogy a történelmi hitelesség nem jött össze. A filmet egyértelműen az hívta életre, hogy az elmúlt tíz évben sokat változott a tudományos álláspont és közvélekedés a neandervölgyi emberekkel kapcsolatban, és ma már a homo sapiens sokkal közelebbi rokonának tartjuk, mint azt tettük korábban. Elismerendő célkitűzésnek tartom, hogy ilyen nehéz, a közönség által kevéssé ismert témával próbálkoztak a készítők, ellenben a hitelességet illetően hanyag munkát végeztek. Bár egy nyelvész segítségével megálmodtak egy képzeletbeli, kőkorinak hangzó nyelvet, hogy a színészek azon szólaljanak meg a film során, a castingnál odafigyeltek a „megfelelő” bőrszínű színészek kiválasztására, és ruházatuk, eszközeik korhűek, nem jártak el mindenben ilyen figyelmesen.
A szakértők szerint a valódi, 45.000 évvel ezelőtt ért emberek bár hasonlóan meséltek volna egymásnak a tábortűz körül, biztosan vittek volna magukkal sátrakat, nem barlangban éltek volna, hanem maguk építette menedékben. Bár eszköztelenségüket némiképp magyarázza a csoport szorult helyzete, arra továbbra sincs válasz, hogy például miért borotvált a férfiak arca. Mindezt megbocsáthatónak tartom, mert az Out of Darkness szépen filmezett, szórakoztató, izgalmas és jobb pillanataiban ijesztő film, tehát teljesíti a horrorhoz fűzött elvárásaimat – mindemellett pedig bár történelmileg nem (mindenben) hiteles, még így is a piacon fellelhető egyik leghitelesebb őskori film… az erős női karakter az utóbbi években szinte kötelező eleme minden filmnek a piacon, így ezt sem tartom kirívónak, de vélhetően sokakat elfordít majd a film élvezetétől, ahogyan az is, ha a nézőnek nincs megfelelő tudása a neandervölgyiek és a homo sapiens párhuzamos jelenlétéről. A színészi játékot magával ragadónak tartom valamennyi szereplő esetében, kihozták magukból a maximumot, és ezt különösen kiemeli, hogy egy fiktív nyelven szólalnak meg mindvégig. Minden méltatásom ellenére azonban nem lehet amellett elmenni, hogy a film számos ziccert kihagyott, sok szempontból lehetett volna még jobb és alaposabban kidolgozott, így megmarad az „egyszernézhetős” kategória minőségibb felső 10% százalékában. 7/10
Jocpappa: Sokkal, sokkal többet ki lehetett volna hozni belőle. Néha bele tudtam élni magamat a minimalista settingbe és a játékidő is befogadható idegösszeomlás nélkül. Az alapötlet, az atmoszféra és az Apocalyptóban megszokott, holt nyelveken pofázás nagyon tetszett. Ami viszont nem, hogy modell külseje és ruhái vannak az ősembereknek. Zara fashion weekről ugrottak be forgatni a skacok. Ezen felül a legtöbbször kegyetlen unalmas, az összhatást nézve pedig értelmetlen menetnek tartom. Se nem misztikus, se nem félelmetes, se nem izgalmas. Tingli-tangli, ami nem fut ki sehová, de az odaúton sem történik semmi különös. Sajnálom, mert a téma és az előzetes alapján ígéretesnek tűnt, vártam rá. Egy jó rendezővel bitang film lehetett volna belőle, főleg azért, mert nagyon kevés ebben a korban játszódó mozi készült eddig. 4/10
eyescream: Érdekes és egyben merész vállalásnak tűnt egy őskorban játszódó horrorfilm elkészítése, éppen ezért nem nagyon voltak prekoncepcióim ezzel kapcsolatban. A főszereplő primitív törzsi közösség jórészt repetitív vándorlását a számunkra mindvégig érthetetlen törzsi karattyolás mellett egészen változatos vágóképek szakítják meg, csak hogy ne unjuk meg hamar. Bár rasszügyileg píszi-kompatibilis arányú szereplőink autentikus kosztümökkel és primitív eszközökkel próbálják elhitetni az adott kor kegyetlen életmódját, azonban például egyikük sem szőrös vagy hord hosszabb szakállt, és hajuk is fazonra nyírt – szóval bocs, de mellément. Ez az esetleges, mindenféle cicomától mentes archaikus dokumentum jellegű koncepció aztán lassanként átmegy egy jóval akciódúsabb menekülős-fenyegetős thrillerbe á lá Ragadozó, nem egyszer eszembe juttatva az Apocalypto és a Prey című produkciókat, a végén pedig még az egyik kedvenc korai Shyamalan alkotásom csattanója is megidézésre kerül. Ez utóbbi csavar miatt sajnos én személy szerint csalódott vagyok, mert titokban másféle creature-ütközetre számítottam. Habár az Out of Darknessnek akadnak néha jó pillanatai, ez a neandervölgyi-slasher összességében nem igazán nyerte el tetszésemet. Így csak egy egyszer nézős 6/10.
Be the first to comment on "Kerekasztal #35 – Out of Darkness (2022)"