Lassan négy esztendeje vártam már Samuel Bodin szélesvásznú debütálását, amely nagy örömömre idén nyáron végre megtörtént. A francia író/rendező 2019 szeptemberében került fel a radaromra, amikor a semmiből felvillantotta az év egyik legborzongatóbb audiovizuális élményét. A Marianne címre keresztelt horrorsorozat rendesen rám hozta a frászt néhányszor, ami manapság már annyira nem könnyű dolog.

Így 2020 januárjában roppant szomorúan konstatáltam, hogy a Netflix egy szezon után elkaszálta ezt a remek szériát, ugyanakkor egyből arra gondoltam, hogy a francia alkotónak végre lesz ideje tető alá hozni egy mozifilmet. Annak ellenére, hogy a forgatás még a koronavírus járvány kirobbanásának évében lement Bulgáriában, a Lionsgate elég sokáig ült az alapanyagon.

Szemfülesebb olvasóink bizonyára észrevették, hogy A félelem fészke (Cobweb) már második alkalommal szerepelt az esztendő legjobban várt horrorfilmjeinek listáján, így éppen ideje volt, hogy Samuel Bodin mozis bemutatkozása végre elérje a közönséget.

Lássuk, hogy Seth Rogen (a film egyik producere) jó helyre tette-e a pénzét, megérte-e a várakozást A félelem fészke!

A történet főszereplője egy nyolcéves kisfiú, aki megpróbál utánajárni a ház falai közül érkező rejtélyes kopogó hangoknak. Peter a sötét titok nyomába ered, amelyet szülei eddig sikeresen rejtegettek előle, de mindenki jobban járt volna, ha félúton feladja a rejtély felgöngyölítését.

A másfél órás ijesztgetés forgatókönyvét a tavalyi Bőrpofa visszatérést készítő Chris Thomas Devlin jegyzi, ami ugyan nem feltétlenül parádés ajánlólevél, de bűnös élvezetként nálam tökéletes működött A texasi láncfűrészes mészárlás (2022). A hatalmas kérdés az volt, hogy Samuel Bodin mennyire tudja feszültséggel megtölteni az Edgar Allan Poe Az áruló szív című novelláján alapuló sztorit, de én nagyon bíztam a francia alkotó képességeiben.

Szerencsére nem is kellett csalódnom, hiszen A félelem fészke a klisés magyar cím ellenére egy igazán hangulatos halloweeni rémmese. A film kétharmada egy sötét, családi thriller, bár ide is jut azért egy hátborzongató álom jelenet, de az igazán komoly meglepetés az utolsó fél órában érheti a mit sem sejtő nézőt.

A francia rendező sikeresen emelte át a nyomasztóan sötét hangulatot a Marianne-ból, és vérgőzös akciókból sincs hiány. Ugyan Woody Norman közepesen hozza a hatalmas slamasztikába került kissrác szerepét, de Lizzy Caplan (Végzetes vonzerő sorozat, Castle Rock) és Anthony Starr (The Boys) mindent megtesznek azért, hogy a lehető legkényelmetlenebbül érezzük magunkat a ház falai között.

Nem állítom, hogy a történet őrülten egyedi lenne, többször eszembe jutott, hogy ilyet már láttam máshol is, de a végeredmény összességében kellően szórakoztató ahhoz, hogy A félelem fészke simán besétáljon az idei horrorfilmes top 10 listám közepére. Persze az már most borítékolható, hogy nem 2023 lesz az évtized legerősebb éve kedvenc műfajunk szempontjából, de ez semmit sem vesz el Samuel Bodin érdemeiből.

Mindenképpen érdemes rajta tartanunk a szemünket, mert meggyőződésem, hogy a következő filmjével még magasabbra rakja majd a lécet. Illetve továbbra is él bennem a reményem, hogy hátha valahol új otthonra lel a Marianne második felvonása, de addig is tökéletesen borzongató időtöltés A félelem fészke.

7.5/10

afiaf