Egy ideje már fel sem kapom a fejem a Stephen King adaptációkkal kapcsolatos hírek hallatán, hiszen lassan Dunát lehetne rekeszteni a Mester munkáinak megfilmesítésével kapcsolatos ötletekkel. Azonban A mumus háza tájáról érkező nagyon kedvező kritikai visszhangok, a Hang nélkül ötletgazdáinak (Scott Beck, Bryan Woods) eredeti forgatókönyve, valamint Rob Savage (Dashcam, Host) szerepvállalása mindenképpen bizakodásra adott okot, így kíváncsian vártam a borzongató nyár eleji bemutatót.
Szerencsére a szóban forgó alkotás nem jutott az Evil Dead Rise sanyarú sorsára, a Fórum Hungary jóvoltából sikerült megcsípnem egy mozis vetítést, ez úton is köszönjük a lehetőséget az illetékeseknek! A The Boogeyman névre keresztelt nyúlfarknyi hosszúságú King-történet 1973-ban látott napvilágot, de széleskörű népszerűségre öt évvel később, a Mester első (és legjobb) novelláskötetének részeként tett szert.
Az Éjszakai műszak (Night Shift) hemzseg a kifogástalan sztoriktól, a rémmesék koronázatlan királyának legerősebb időszakából származó írásokból rengeteg adaptálásra került már az évek során (pl.: Éjszakai műszak, A mángorló, Kamionok, A visszatérők, Leszoktató Rt., A kukorica gyermekei, stb.), de A mumus most először kapott filmes feldolgozást.
Egy négyezer szó alatti novella csak kiindulópontja lehet egy egészestés horrorfilmnek, így rengeteg múlott az eredeti forgatókönyvet szállító Scott Beck/Bryan Woods duón, valamint a jumpscare fronton már többször bizonyító brit rendezőn. A Host 2020 (egyik) legerősebb horrorfilmje, míg a szerkesztőségi közutálatnak „örvendő” Dashcam az egyik kedvenc tavalyi ijesztgetésem volt, így roppant kíváncsian vártam, hogy mire jut Rob Savage a found footage kereteken kívül. Végül Mark Heyman (Fekete hattyú) fejezte be a Hang nélkül íróinak munkáját, a bő másfél órás játékidő pedig ideálisnak tűnt egy ilyen rövidke alapanyag esetében.
Az eredetileg közvetlenül a Hulu digitális kínálatába érkező A mumus olyan erősen szerepelt a tesztvetítések során, hogy a 20th Century Studios fejesei úgy döntöttek futnak egy kört vele a mozikban is. Tekintve, hogy az idei esztendő eddig nem hemzseg a remekbe szabott horrorfilmektől, illetve a 18 millió dolláros költségvetés tükrében A mumus szinte biztos pénzügyi sikerre van predesztinálva, az elemzők 100 millió dolláros nyitóhétvégét vizionálnak a legújabb Stephen King adaptációnak.
Lássuk, hogy a rengeteg kedvező előjel megfelelő irányba terelte-e az elvárásainkat, vagy csak újra felültünk az aktuális hype-vonatra!
A rövid válasz annyi lenne, hogy megakadtunk valahol félúton:) A Harper-családra tragédia árnyéka borul, az édesanya hirtelen elvesztése mindenkit roppantul megvisel. A pszichiáter apuka sajátos módját választja a gyász feldolgozásának, míg a lányok a koruknak megfelelő reakciókat mutatják. Az első pillanattól érződik, hogy Sawyer nem véletlenül alszik annyi fény mellett, a gyerekszoba sötétjében egy rettenetes lény bújkál. A roppant rövid alapanyagot az alkotók igyekeztek bővíteni, de a családi gyász köré felépített sztori több helyen döcög sajnos. A témában láttunk ennél sokkal erősebb alkotásokat is az utóbbi években.
Sophie Thatcher (Yellowjackets, Az ördögűző sorozat) tekintete végig kellően szomorkás, de sajnos az apa szerepében Chris Messina elég halovány alakítást nyújt, bár kétségtelen, hogy nincs is túl hálásan megírva a szerepe. Szerencsére ijesztgetések terén már sokkal pozitívabb az összkép, a végig sötét atmoszférát sikerült néhány erős jumpscare jelenettel megfejelni. A fényképezés remekül sikerült, az alkotók nagyszerűen játszottak a fényforrások adta lehetőségekkel. Számomra külön meglepetés volt A mumus személye, mert előzetesen egy démonra gyanakodtam, de a megvalósítás sokkal inkább hajaz egy klasszikus szörnyfilmre.
Az összkép tehát kellően vegyes, így nem valószínű, hogy aktuális kritikám tárgya az év végi toplisták állandó szereplője lesz, de az nyugodtan kijelenthető, hogy A mumus ideális választás lehet egy borzongató kora nyári mozizáshoz. Persze, csak, ha nem zavar minket, hogy a hatása szinte azonnal elillan, miután elhagyjuk a termet.
6.5/10
afiaf
Be the first to comment on "The Boogeyman (2023) (A mumus)"