A Trónok harca óta tudjuk, hogy közeleg a tél meg minden… azonkívül, hogy hideg lesz, helyenként még ilyen indiános jellegű, totemoszlopok segítségével másik dimenzióból érkező rusnya fenevadak is érkeznek hozzá. Ha úgy vesszük, ők a mások, legalábbis ebben a produkcióban. Mentségére legyen mondva, a készítők a nagybetűs Bűnös Élvezetet garantálják, merthogy a low budget körülmények mellett nem sikerült egy épkézláb forgatókönyvet összedobni, cserébe válogatás nélkül mindenféle nyomoronc szörnyet random módon benyomtak a cselekménybe.

Filmünk elején – egy egész korrektnek mondható rémálom-szekvencia után – a telerecskázott pornólapokat nézegető rendőrök ügyködéseit láthatják, amint megpróbálják felderíteni a hegyi városka közelében nyomtalanul eltűnt turisták, majd később rangerek ügyét. Elég nehézkesen haladnak, mivel a forgatókönyv egy katasztrófa; leginkább a Vadliba Turistaház tulajdonosát zaklatják minden második percben. Ha ez éppen nem jön össze, láthatunk valami teljesen random szörny okozta nem túl véres, de annál ergyább halált. A fináléban megmaradt hőseink mindenféle cél nélkül össze-vissza mászkálnak a különféle külső helyszínek között és durrogtatják a pisztolyaikat, majd végül persze győznek.

Egy egész seregnyi bűnös módon szórakoztató tényező akad ebben a low budget filmben. Elsőként mindjárt ott vannak a címszereplő (kicsit sem télies) bestiák, akik között akad pucér csajokat kukkoló fára hasonlító szörny, testét hihetetlen fokban görbíteni képes négykezű ufonauta, szőrös vakond-mormota, szarvakkal bíró sárkánygyík, óriáskeselyű – ezek mind-mind stop motionban mutatják meg magukat, illetve a film végére előkerül egy embernagyságú monstre, aki lassított felvételen ördögnek maszkírozva rémiszti a rendőröket. Egy képen nem igazán látható szörny és áldozata, vagy ha mégis, akkor az emberek bénán gyurmásított verzióit tépik szét.

Mint említettem, a forgatókönyv kínkeservesen váltogatja az olyan jeleneteket, amikben gyakorlatilag nem történik semmi érdemleges. Abszolút nincsen íve a cselekménynek. A rejtély felderítése helyett rendőreink folyamatosan a Vadliba Turistaházat akarják bezárni. Nem vicc, de kb. ötpercenként az a nyomorult hostel olcsó arculata jelenik meg vágóképként, majd ugrás valami teljesen inkoherens beszélgetésre (amelyben például megtudhatunk olyan dolgokat, hogy a főranger egykoron nagyvárosban is szerencsét próbált) vagy gyakorlatilag bármire, ami ugyan nem viszi előre a cselekményt, de legalább teljesen felesleges és irreleváns. A Vadliba enyhén Psycho-beütésű tulajdonosa egészen szimpatikus módon ördögi figura. Stílusában valahol az öregkori Barney Stinsont idézi, groteszk arcjátéka pedig Willem Dafoe legjobb mimikájával vetekedhet; az arcán egy vigyorgó gagyimaszkkal elkövetett parádés karaoke-showja, pedig még ezeken is túltesz.

A Winterbeast forgatókönyve mellett a vágás is csapnivaló, akárcsak a színészek. A bajszos főrangernek gyakorlatilag egész játékidő alatt nem mozdul az arcizma, haverja viszont csak és kizárólag napszemüvegben hajlandó mutatkozni, napszaktól és helytől függetlenül. Ez a geg gondolom szándékos húzás volt az alkotók részérő, bár sohasem lehet tudni, mennyire gondolták mindezt komolyan. A zenei aláfestés próbál meg némiképpen feszültséget okozni, merthogy a trükkök többségében elképesztően gagyik, szerintem még a film elkészültekor sem állták meg a helyüket. Kivétel a film elején látott rémálom-szekvenciát, mert a hasból előtörő kukacszerűen mozgó csontváz-monster azért elég cool.

A nettó csöcsben a lakás létező minden pontjára rohangáló hölgy attrakciója sem túl érdekfeszítő, viszont az a tény már annál inkább, hogy egy olajjal lelocsolt (fából készült) totem, mégis mi a jó franctól robban fel? Vagy hogy ezek az indiánok által idézett másvilági démonok mitől is téliek, ha egy darab havas tájat nem látunk a másfél óra alatt? Bár a Winterbeast nem világbajnok módon ultraszar mozi, azért mindenképpen olcsó trash-kategóriás élvezet, szóval italban gazdag házibulikra vagy csak unaloműzésképpen ajánlott tananyag. Télen meg főleg.

Értékelés: 4/10

eyescream