Hőségriadó ide vagy oda, ebben a koronavírus sújtotta hendikeppes helyzetben a legtöbben sajnos nem sok helyre utazhatunk – sőt már annak örülünk, ha lassan, de biztosan kezdik feloldani az ezzel kapcsolatos szabályozások némelyikét. Nem így filmünk főszereplői, akik egy Hawaii-szigeteken lévő kísértetjárta hotel nem éppen legális látogatására adják fejüket, hátha találkoznak a legendákból ismert Szívós Szemű Márt Félarcú Lány dühös kísértetével. Nem garantálom, hogy a címhez méltó módon csakugyan véres lesz a vakáció, de hogy egy last minute akciós olcsóságával bír, azt már annál inkább.

A fiatal Lexet három barátja Hawaii-szigetekre invitálja, ugyanis meglepő módon a leányzó éppen egy tanulmányt ír a kísértetekről. Mint elhangzik, Stephen King szerint is fontos a terepmunka, ezért egy (majdnem lakatlan) üdülősziget lesz a célállomás, ahol állítólag a Félarcú Lány kísért a mára már bezárt hotelban. Miután egy illegális helikopter-fuvarral sikerül a helyszín megközelítése – hogy visszafelé miért kompot terveznek, azt ne kérdezzétek -, a dzsungelen átvágva, némi önfeledt fürdőzést és menő szelfiket követően el is érnek a hotelhez. Alaposan végigjárják, majd annak rettegett 306-os szobájában készül néhány fotó, azonban a visszainduláskor sehol sem találják a kiutat. Cserébe rábukkannak a biztonsági őr elhagyott kocsijára, amely annyira gonosz, hogy magától bezárja egy társukat, és legurul vele a mélybe. Innentől kezdve pedig csak menekülnek és menekülnek…

A Taylor Chien nevű úriember által írt és rendezett alkotásról már az első képkockák alatt könnyedén észre lehet venni, hogy minimális anyagi ráfordítással készült, és nem akar semmilyen komplex dolgot bemutatni az elátkozott ingatlanos kísértettörténetek témájában, csupán az alapvető dolgokra törekszik. A fiatalok egy teljesen hihetetlen ötlettel állnak elő, a következő pillanatban pedig már a roppant gazdaságos vágásoknak alárendelve egy bérelt kisbuszban láthatjuk őket a szigeteken. Ám arra bőven van idő, hogy a természetben bandukolva minden egyes szereplő alaposan kifejtse nézetét a paranormális eseményekkel, kísértetekkel vagy éppen túlvilággal kapcsolatban. Sokáig annyira nem történik semmi releváns, hogy el is felejtjük, éppen a Véres vakáció címre keresztelt horrorfilmet nézünk, aztán pedig elég sok minden, amely viszont többnyire logikátlan és sablonosnak mondható esemény.

Azonban még ez sem lenne különösebb probléma, csakhogy az egésznek nincs semmiféle hangulata, kvázi egyáltalán nem sikerült ijesztőre. Gyors vágásokkal és némi fényjátékkal operáló snittekből próbálják felépíteni a minimális szintű borzongást. A film elején totál ötlettelenül egy mezei YouTube videóban roppant álmos hangon bemutatott Félarcú Lányunk a játékidő vége felé összesen kétszer-háromszor ha megjelenik, de akkor sem okoz semmiféle megrendülést pár másodperces bevillanásával. Egyetlen belevaló, tényleg hatásosnak mondható arcbőr-lefejtési jelenet még akár ütősre is sikerülhetett volna, de sajnos nem lett az.

A két szálon futó cselekményünk kötelező nagy csavarját pedig egy idő után könnyen ki lehet találni, viszont még ezután is olyan befejezetlennek tűnik, hogy nem mondhatok rá mást, minthogy a potenciálisan rá szánt idő nettó pazarlás. Kész szerencse, hogy csak hetven perc volt az egész. Oké, cserébe kapunk hátizsákokat lopkodó prérifarkast (?), indokolatlanul feltűnő, aztán pedig kérdőjeles biztonsági őrt, de leginkább logikátlanságban és fekete lyukakban tobzódó cselekményt. Így tehát a Véres vakációt a főállású szarfilm-kedvelőkön kívül mindenki más hanyagolja, mert rémgyenge.

Értékelés: 4/10

eyescream