2020 a koronavírus mellett a Ju-on franchise éve is lehetett volna, de kihagyott ziccereknél nem jutottak tovább az alkotók. Több szempontból is fájó ezt kijelenteni, hiszen az alapanyag az egyik legjobb és legijesztőbb J-horror, ráadásul az előzetesen kiszivárgott tervek kifejezetten bizakodásra adtak okot.

Nicolas Pesce 2016-ban leszállította az év egyik leghangulatosabb művész-horrorját (The Eyes Of My Mother), így egész lelkes lettem, amikor napvilágot látott a hír, hogy látogatást fog tenni a Grudge-univerzumba. Az átok háza (2020) megtekintése után már kevésbé voltam izgatott, de továbbra is tartom azon véleményemet, hogy a kritika indokolatlanul kemény kézzel bánt a filmmel. Pénzügyi szempontból azonban nem volt bukta a vállalkozás, sőt a 10 millió ellenében 50 millió dollár egész tisztességes teljesítménynek számít egy kevés reklámot kapó, január első napjaiban debütáló horrorfilmtől.

Ettől függetlenül arra egyáltalán nem számítottam, hogy pár hónap múlva újra Ju-on tartalmat kapnak a rajongók, így derült égből villámcsapásként ért az előzmény-sorozat híre. A franchise az utóbbi két évtized alatt 13 egész estés filmet szállított le (ebből 4 amerikai gyártás), a regények és képregények soráról nem is beszélve, de exkluzív televíziós tartalommal eddig adós maradt Takashi Shimizu agyszüleménye.

Az egyik gyermekkori félelmét tovább gondoló japán alkotó egy táncelőadás hatására állt elő Kayako karakterével. Sajnos vele ezúttal nem találkozhatunk, mivel az események nem nyúlnak ennyire vissza a múltba, de az elátkozott ház sokaknak ismerős terep lehet.

A Netflix-en bemutatásra kerülő mini-sorozat történései 1988-ban kezdődnek, a hat epizód közel egy évtizednyi időt ölel fel. Nem szeretném ízekre szedi a sztorit, legyen annyi elég, hogy a kerekre záró forgatókönyv nem kevés emberi gonoszságot mutat be. Ezek mindegyike az ominózus házhoz köthető, ami a szezon végére még a tér-idő szabályokat sem tartja tiszteletben.

Nagyon jól áll a sorozatnak a japán környezet, sokkal autentikusabb a sztori ilyen tálalásban. Sajnos az eredeti alkotás parafaktorát csak nagyon rövid időre sikerül megidézni, inkább a drámai elemek vannak hangsúlyban. A széria első felében kifejezetten lassan csordogálnak az események, szerencsére a második etapban kicsit felpörög a tempó.

A produkció simán hozzá a távol-keleti filmek átlagos produkciós minőségét, így összességében technikai oldalról nem érheti sok rossz szó a sorozatot. Nem állítom, hogy kihagyhatatlan látnivaló, de tekintve az idei esztendő rendhagyóan limitált kínálatát, egyszer érdemes lehet nekifutni.

Az epizódok még a félórás játékidőt sem érik el, így elég hamar ledarálható a szezon. A franchise szerelmeseinek akár még érdekes mellékszál is lehet, de én személy szerint szívesebben néznék már egy Kayako-ig visszanyúló prequelt.

6/10

afiaf

Fixxerx másodvélemény: A Grudge filmekre jellemző a folyamatos félelmetes hangulat és a jól időzített jumpscare-ek sokasága. Lehet szeretni vagy nem szeretni ezeket, de egy biztos, a legtöbb néző nem nézi unatkozva végig ezeket (sőt). Sajnos pont ez történt velem a sorozat alatt – vártam végig, mikor lesz izgalom, mikor vált át a műfaj drámából horrorba. Ez a 6. rész végére sem következett be legnagyobb meglepetésemre, számomra ennek a szériának a horrorhoz és rettegéshez semmi köze nem volt és drámának is gyenge lett – de a 21. század horrorjának egyik legjelentősebb szériájától egyébként sem ezt várnánk.

A legnagyobb gond, hogy a filmek atmoszféráját a legkisebb percig sem adta át, egy pillanatig sem érezhető, hogy az Átok Világa belemászik az ember tudatalattijába – és nem engedi azt órákig vagy napokig, ami a filmekre igaz volt. A mellékszálak kuszasága sem segít a sorozaton, és gyakran a szereplők cselekedeteit sem építik fel alaposan előre, nem egy “ezt most miért csinálta?!” pillanatban lehet a nézőknek része.

2020 egyik legjobban várt sorozata volt nálam, de nem sok választott el attól, hogy a negyedik rész végére ki is kapcsoljam a teljes érdektelenség miatt – pedig talán pont az utolsó két rész “mentette” meg az 1/10-es értékeléstől, de még ezek kicsit jobban eltalált hangulatával sem ajánlom senkinek.

3/10