Nem másról szól a történet, minthogy Rod Serling 1959 és 1964 között futó kultikus sorozatának  legújabb feltámasztásával próbálnak piaci rést betömi a természetfeletti történetek rajongói körében a kábeltelevíziók uralta világban. A Jordan Peele (Tűnj el!, MI) narrációjával bíró széria körül a modernebb hangszerelésű főcímen kívül igazságból semmi sem változott: ugyanúgy elgondolkodtatva szórakoztató, legtöbbször középszerűen megkomponált meséket kaphatunk a természetfeletti birodalmából.

Első alkalommal 1985 és 1989 között tért vissza a kultikus sorozat, és akkor a három szezont ért meg, majd később (2002-2003) újra képernyőre került, ekkor már Forest Whitaker házigazdáskodott, és 43 részt sugároztak belőle. A most látható szériát – melyet eredetileg 2012-ben kezdték el fejleszteni – végül Simon Kinberg, Marco Ramirez és Jordan Peele fejezte be; ez utóbbi egyébként bevállalta a házigazda szerepét is, bár nem mintha ezen múlott volna bármi is.

Az első évadban helyett kapott tíz része közül úgy igazán egy sem tudott megfogni, pedig az epizódok elég színes palettán mozognak. Található itt podcast alapján előre megjósolt repülőgép-katasztrófa, egy elkerülhetetlen konfliktus csoda-videokamerával, illetve annak visszatekerésével való megúszása, hirtelen USA-elnökké váló kisfiú, nukleáris háborút követő marsi küldetés vagy éppen hagyatékban talált mágikus pisztoly, ami vágyakat teljesít. Láthatjuk, ahogy egy meteor hatására erőszakossá válik egy kisvárosa férfi-lakossága vagy hogy egy komikus mindent kimondott szavával eltűntet valakit.

Igazából egyik rész sem volt nézhetetlenül rossz, csak éppen olyan, amit szinte rögtön el is felejtünk, mert annyira viszont nem ragadja meg az ember fantáziáját. Mint mondjuk a Black Mirror utópisztikus drámája, amelyeket még hetek vagy hónapokkal a megnézést követően is fel tud idézni. Kivétel ez alól talán az Alkonyzóna utolsó része, melynek meta-koncepciója elég klasszul sikerült, és külön öröm, hogy Jordan Peele pár mondatos narrációján kívül is asszisztált ehhez az alternatívához.

Ugyan valamelyest próbálnak szórakoztatni, esetenként elgondolkodtatni ezek a jobbára természetfeletti mesék, vagy éppen a sci-fi és a thriller berkeiben született, komolyságot sugalló epizódok, viszont a végeredmény nálam sajnos csak közepest érdemel. A technikai kivitelezésre nincsen nagyobb panasz, egyes részeknél sejteni lehet a finálét, és túl hamar is jön el a kikövetkeztethető lezárás vagy éppen lett volna még a történetekben potenciál, de nem tudtak mit kezdeni vele, ezért inkább kockázat nélkül gyorsan lekeverték. De az is igaz, hogy átlagosan 30-35 perc bőven elég lett volna a cselekmények kibontására, néha feleslegesen húzzák az időt 50 perc fölé.

Egyetlen nagyobb (mainstream) mozis név, aki megfordult az epizódokban, az Seth Rogen, viszont egy sereg (kábel)televíziós ismerőssel találkozhatunk az epizódokban, úgymint Kumail Nanjiani (Szilícium-völgy) Nicholas Lea (X-akták), Steven Yeun (Walking Dead), John Cho (Flash Forward), Allison Tolman (Fargo), Taissa Farmiga (American Horror Story). Viszont kiemelkedő alakítást sajnos egyikük sem hoz.

Kinek ajánljuk? Összességében tehát egy átlagos szórakoztatást nyújtó kábeltelevíziós sorozat készült, ami a régi széria rajongóinak biztosan tetszeni fog.

Értékelés: 6/10

eyescream