Szerintem kevesen tudják, hogy a HBO egyik legnépszerűbb és legkedveltebb sci-fi/western sorozatának alapját egy Michael Crichton (tudjátok: Androméda-törzs, Kongó, Gömb, Jurassic Park) által írt és rendezett, korát megelőző technikai bravúrokkal operáló mozi szolgáltatta; bár igazából már a Beyond Westworld nevű 1980-as széria is ezt a robotokkal felturbózott szórakoztatópark futurisztikus koncepcióját igyekezett adaptálni. No, de lássuk csak, miből indult ki ez az egész!

Története szerint a Delos nagyvállalat tudósai megalkottak egy olyan szabadidős látványparkot, ahol a látogatók emberszerű robotok (androidok) társaságában mulathatják az időt. A kicsit sem olcsó belépő leszurkolása után a turisták három téma közül választhatnak: az ókori Róma, a Középkor, illetve Vadnyugat (vagyis Westworld). Főszereplőink a parkot már megjárt, magabiztos James Brolin és a kezdetben még helyét kereső, félénk és nemrég elvált Richard Benjamin természetesen ez utóbbi választják. Egészen addig jól is mulatnak – értsd: kedvükre lövöldöznek és kefélnek -, mígnem a robotok sajátos hibákat kezdenek felmutatni, amiket már a szerelőrészleg sem tud helyrehozni, majd szép lassan beüt a krach…

Ugye, hogy ismerős a sztori?! A többek között JJ Abrams bábáskodásával készült Westworld első etapjától is pontosan ezt akarta bemutatni, persze ott már jóval modernebb eszközök segítségével, átélhetőbb hősökkel és cizellált történetmeséléssel. Michael Crichton (saját regényéből készült) első rendezése közel negyven év távlatából visszanézve sem mondható rossznak; abban az időben technikai felkészültségével bőven megelőzte korát, manapság mindezt látva a többség fel sem fogja, micsoda bravúr lehetett. Legfeljebb helyenként megmosolyogja a korabeli megoldásokat, hiszen manapság már annyira túlfejlődtünk.

Ezenkívül viszont egy minden tekintetben teljesen korrekt produkciót láthatunk: az újraalkotott világok élethű atmoszférája, a robotok szerelőcsarnokának sci-fi romantikája, és persze Yul Brynner (A hét mesterlövész) szinte halhatatlannak tűnő bekattant karaktere azok az elemek, amikre még bőven a film megtekintése után is emlékezni fogunk. Cselekménye nem mondható túl feszesnek, laza és kellemes ütemben csordogálnak a dolgok. Az elejét leginkább felfedezős-kalandfilmes hangulat uralja, és csak a végén csap át akciódúsabb menekülős-lövöldözős sci-fi thriller-be. Bőven található benne üresjárat, viszont nekem valamiért tetszettek ezek az egyik világból a másikba való kisebb (teljesen tét nélküli) átruccanások.

Kinek ajánljuk: bár a mai kor emberének kissé ingerszegénynek tűnhet, és mélységében sem azt mutatja, mint mondjuk az HBO-s sorozat, viszont ettől függetlenül egy kellemes múltidéző film lehet az ezek iránt fogékony nézőközönségnek.

Értékelés: 8/10

eyescream