A Serial Chillers Báthory Erzsébet legendáját bemutató hónapunkban eddig jobbára történelmi jellegű filmeket választottunk, melyek csak nyomokban tartalmaztak horrort. Valójában ez nincs másképp a Metamorphosis esetében sem, pedig besorolása egyértelműen a fantasy-horror tengelyre helyezi. Nagyon sok film kapcsolódik Báthory történetéhez, de a legtöbb napjainkba helyezett cselekményű, vagy erotikus mű semmilyen információértékkel nem bír a legendával kapcsolatban, így ezekkel nem tartottuk érdemesnek itt foglalkozni. (Pl.: Erkölcstelen mesék, Daughters of Darkness, Chastity Bites, Drakula grófnő) Nos, ez sincs másként a mai darabunkban, de előnyére válik, hogy legalább vicces.

Ahogyan a rovatban bemutatott két korábbi Báthory-film, úgy ez is rendelkezik magyar kapcsolódási pontokkal. A főképp Ausztriában, angol nyelven forgatott Metamorphosisban megannyi ismerős arcot fogunk viszontlátni a főbb szerepekben, és már ezért érdemes vetni rá egy pillantást.

A történet szerint Keith (Corey Sevier) és tahó barátai Romániába utaznak, hogy meglátogassák a Báthory-várat kutatómunka gyanánt Keith készülő könyvéhez. Itt ismerkednek meg Elizabeth-tel (Irena Violette), akibe az amerikai fiú rögtön fülig beleszeret, és csodával határos módon viszonzásra is lel vonzalma. Mivel a lány maga is élénk érdeklődést mutat a Báthory-legenda iránt, amolyan idegevezetője lesz a turistacsoportnak. Itt kell megjegyeznem, hogy ez is egy klasszikus tévedés a buta Báthorys filmekben: ha már a Drakula grófnő becenevet viseli és vámpírnak tartják ugyebár, ráadásul Báthory, hát akkor az Erdély, nemde? Hát nem. Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király Erzsébetnek nagybátyja volt, a legendás grófnő mindennapjait leginkább a Felvidéken, vagyis a mai Szlovákiában található Csejte várában töltötte.

A Metamorphosis a történelmi hűség egyéb tényezőit is sutba dobva csupán annyira szorítkozik a legenda kapcsán, hogy Báthory Erzsébet férje halála után megőrült, ezért elszakították egyetlen lányától (!), és egy toronyba zárták. Ezt legfőbb ellenfelei, a Thurzó család tette vele, ezért ő megátkozta őket, amely átok évszázadok óta fejti ki hatását rajtuk. Utolsó képviselőjük, Constantine Thurzó (Christopher Lambert) szintén a környéken tartózkodik, mert éppen testvérét kívánja a várban eltemetni, ahogyan szerinte azt a tisztesség megköveteli.

Viszonylag korán, a film első fél órájában kiderül számunkra, hogy Elizabeth egy vámpír, és nem más, mint Báthory Erzsébet gyászoló leánya. Amikor tudomást szerzett anyja haláláról , dührohamot kapott és az egyház ellen fordult, megszökött az erdőbe – ahol valamilyen rejtélyes módon változott át. Célja, hogy az utolsó Thurzóval is végezzen, ezzel véget vetve az átok évszázadainak.

A fiatalok egy kolostorban szállnak meg, melynek vezetője, Brakos atya (Kulka János) óva inti őket a vár meglátogatásától, mert egy korábbi csoport és az őket vezető Alexis testvér (Kern András) pár nappal korábban farkasok áldozataivá váltak. Ők mégis bevállalják az utat Elizabeth vezetésével. Útközben további tahókba botlanak, köztük Ganxsta Zoliba, de érdekes módon Alexis testvér is sértetlenül csatlakozik hozzájuk. Az idő nagyon furcsán, lassan telik a várban, ahol hamarosan megtámadja őket Constantine, a vámpírvadá…, a vámpír is.

Elképesztően béna boss fight keretében leginkább a nyelvüket élesítik egymáson Elizabeth-tel, aki végül nyertesen kerül ki belőle.
A film csattanójaként megtudhatjuk, hogy az idő azért telt olyan lassan, mert egy másik dimenzióban, a purgatóriumban történtek az események, és Keith meg a tahók már korábban meghaltak – de Elizabeth, aki élőhalott, megmentette szerelmét úgy, hogy őt is vámpírrá változtatta. Így boldogan élnek…ki tudja, meddig.

 

Igen, ez a film pont akkora baromság, amilyennek ez a kis leírás sugallja. Ostoba történet, gyenge színészi játék jellemzi. Egyedül Christopher Lambertet tudnám kiemelni, aki szemlátomást élvezte a vámpírszerepet, és tök jó humorfaktort ad az eseményeknek – ellentétben a tahókkal, és Ganxsta Zolival, akik erre voltak hivatva. Napestig lehetne sorolni a film hibáit, melyek legjava minden bizonnyal az alacsony költségvetéssel, az igénytelen rendezővel (Jenő Hodi) és a rettenetes vágómunkával magyarázhatóak. Ez a film a thrash felső határán egyensúlyoz, mert nehéz eldönteni, hogy mennyire gondolták komolyan. Ha mi el tudjuk engedni ezt a problémát, kifejezetten szórakoztató, bugyuta horrorként tarthatjuk számon.

Kinek ajánljuk: Főleg részegeknek.

Értékelés: 3/10

Blissenobiarella