Mi is dobhatja fel jobban egy horrorért fanatikusan rajongó ember napját, mint egy vadonatúj farkasemberes alkotás, főszerepben a csodálatosan tehetséges Casper Van Dien-nel?! Igazából nekem már most jókedvem lett, mert szeretem a szutykokat, és ebben a fenti úriember szinte brillírozik. (Csak néhány könnyfakasztó cím gyönyörű filmográfiájából: Dracula 3000, Múmia átka, Blood Angels, Sharktopus vs. Whalewolf) Szóval dobjátok félre a minőségi elvárásokat, és nézzétek meg, ha meritek, hogyan változik hősünk szőrös fenevaddá!

Történet szerint a Lupo (eleve beszédes név, mi?!) házaspár egy hosszú hétvégét szeretne eltölteni egy mindentől távoli kis házba, amikor a kiadós vacsora és a házastársi szex után váratlanul betör hozzájuk egy vérfarkas, és megsebzi a Jack karját. Ezután néhány farkasemberes filmekből megszokott képsor következik (kiélesedő érzékszervek, nyers hús iránti hihetetlen étvágy stb.), majd Jack teliholdkor nem bír magával, és átváltozva megtámad egy erdőben nyitott sátornál (hogy máshogy?!)  kufircoló fiatal párt, ahol rendkívüli komikus módon a csajszi egészen addig képtelen megszabadulni felsőjétől, amig meg nem látja a fenevadat. (Eközben Jack felesége befogad egy sebesült idegen fazont, akinek még a végén jelentősége lesz.) Amikor aztán később megdönthetetlen bizonyítékok is előkerülnek (Jack inge az egyik hullától nem messze hever, illetve megtámadja saját kutyája) már többé nem tagadhatja a lycantrop ténykedését, és ráront a feleségére…

Már akkor megbizonyosodhatunk, hogy mekkora hulladékfilmmel van dolgunk, amikor a farkasember a film elején akkorát üt ököllel (!) az egyik vadász arcába, hogy az kifekszik – ahelyett hogy mondjuk széttépné vagy beleharapna, amit normális esetben egy ilyen lény tenne -, aztán meg emberszabású majomhoz hasonló mozgással elhagyja a helyszínt. A címszereplő lény valahol a komolytalanul vicces és a szerethetően béna szőrös jószág kategória közé ékelődik, bár a CGI-vel segített átváltozás annyira azért nem tűnt rossznak. Ellenben a borzasztó forgatókönyv, és a még iszonyatosabb színészi játék teszi feledhetetlenné ezt az amúgy alapjáraton közepesen béna (esetlenül suta) alkotást. Mintha egyes szituációkban Casper Van Dien konkrétan versenyt rendezne saját magával a vállalhatatlan alakítás tekintetében, de partnere (Jennifer Wenger) sem jobb nála. Persze felmerül a kérdés: hogy mit vagyok úgy oda, ilyen alkotásokhoz nem is kell több!

Esetenként felvillan egy-egy cici, néha meg egy brutálisan gagyin animált CGI-holttesten akadhat meg szemünk. Azon sem kell csodálkoznunk, amikor a feleség jelzőfáklyával (!) fejen üti átváltozott férjét, és közben szabályos koppanó hangot hallunk, vagy amikor egy éppen kéznél lévő aprópénzt tartalmazó dunsztosüveget vágy a fejéhez, csakhogy valahogy rájöjjenek az ezüst hihetetlen hatalmára. Viszont a finálé az, ami igazán felteszi a pontot az i-re: farkasemberünket rövid kergetőzés után bezárják az autóba úgy, hogy a kocsi alá pottyantott jelzőfáklya csak bent nála okoz tüzet, miközben a vékonyka nő és a sebesült csávó kétoldalról fogja az ajtót, persze még így is bentég a lény.

Kinek ajánljuk: ajánlani senkinek nem szeretném (kivéve talán a trash-fanoknak), viszont messziről elkerülendő!

Értékelés: 5/10

eyescream