Rovatunk februári kiadása ezúttal is egy tematikára épül, e havi választásunk pedig az ismeretlen tettesekre esett. Ezek az emberek, habár szörnyű, kimondhatatlan dolgokat tettek, sosem buktak le, sosem nyerték el méltó büntetésüket. Zsenik, vagy egyszerűen „mázlisták”? Ennyire profin tüntették el nyomaikat, vagy a hatóságok követtek el végzetes hibákat? Tébolyról, hirtelen felindulásról vagy balesetről van szó? Mai cikkünkben egy egész világ által vitatott, mai napig erősen kérdőjeles történet mutatunk be, biztos, hogy Te is hallottál már róla: JonBenét Ramsey halála.
JonBenét Ramsey esete roppant összetett, így több szempontból is nehéz dolga volt a nyomozóknak, hiszen az eleinte emberrablásnak induló ügy hamar gyilkossági üggyé fajult. A gyönyörű kislány halála nem csak a várost, de az egész államot megrázta, a híre pedig olyan gyorsasággal terjedt el az egész világon, amilyen tempóban bonyolódott a történet. A Colorado állambéli Boulder városa egy átlagos amerikai kisváros, senki nem volt felkészülve arra, hogy egy ilyen brutális bűncselekmény részeseivé válhatnak, pláne nem az átlagos, de jómódú, és sokak által irigyelt Ramsey család, akiknek látszólag mindene megvolt: szépség, boldogság, pénz. De mire is megyünk a jóléttel, elégedettséggel és közkedveltséggel, ha egy szörnyeteg él a közelünkben?

Az előzmények

Patsy Ramsey, azaz maga „Miss West Virginia” a saját céljai és múltja szerint alakította lánya életét, a korábbi szépségkirálynő ugyanis azt akarta, hogy JonBenét-t is elismerjék bájos megjelenéséért és tehetségéért, ebből kifolyólag a csupán néhány éves kislány rengeteg szépségversenyen vett részt, ahol nem csak a küllemét, hanem egy-egy előadását is zsűrizték.

Az efféle törekvések természetesen vegyes fogadtatásra lelnek, mivel az úgynevezett sztárcsináló szülők hajlamosak elfeledkezni arról, hogy nem mutatványos majmok karrierjének útját kellene egyengetniük, hanem saját gyermekük legfontosabb éveit kellene, hogy megalapozzák. Ebben az esetben a hatóságoknak muszáj volt számba venniük ezt a tényezőt is, ugyanis a kislány rengeteg versenyen szerepelt, egyesek szerint túlságosan tárgyiasítva az egyébként ártatlan hatéves kislányt, csillogó-villogó ruhákban, másoknak tetszelegve, az ilyesféle események pedig akaratlanul is felhívják a pedofilok figyelmét a gyerekekre. Ezen felül felmerül a kérdés, miszerint Patsy elégedett volt-e lánya „teljesítményével”, illetve emésztette-e féltékenység, ami szörnyűségekre sarkallhatta?

John Ramsey egy gazdag, szakmájában igen sikeres, mindenki által sokra tartott üzletember volt, látszólag makulátlan élettel, de senkit sem mentesít mindez, hiszen mind tudjuk, hogy bárkiről kiderülhet, hogy igazából egy beteg, kegyetlen ember.

A csupán 3 évvel idősebb Burke Ramsey, habár akkoriban még kilencéves volt, szintén nem kerülhette el a gyanú árnyékát. Ugyan ki lepődne meg azon, ha az idősebb testvért bántaná, sőt, a végletekig felzaklatná a tény, hogy húga minden figyelmet és elismerést megkap, talán még azt is, ami neki járna? Egyes források szerint a kisfiút annyira emésztette a féltékenység, hogy ez többször tettlegességig fajult, súlyosabb sérüléseket okozva ezzel a húgának, így a család igen gyakori látogató volt a gyerekorvosnál.

A gyilkosság

A Ramsey család ’96 karácsonyán közeli barátaiknál, a White családnál vendégeskedett, az összejövetel este kilenc óra után ért véget, a gyerekek pedig rögtön lefeküdtek aludni. Patsy Ramsey állítása szerint másnap már hajnali ötkor felkelt, a konyhába menet egy furcsa papírba botlott, amiről hamar kiderült, hogy egy kézzel írt váltságdíjat követelő levél: JonBenét szabadon engedése 180 ezer dollár fejében. A rendőrség és a családot támogató barátok hamar megérkeztek a helyszínre, John és közeli barátja Fleet White átvizsgálta a házat, annak reményében, hogy találnak valamit, ami furcsa, nem odaillő, és talán nyomra vezethet. Ekkor találták meg a pincében a hatéves JonBenét Ramsey holttestét. A kislány élettelen teste a földön hevert, ragasztószalaggal a száján, csuklóján és nyakán kötél. Az apa azonnal letépte róla a szalagot, felkapta és felvitte a holttestet (ezzel tönkre téve rengeteg bizonyítékot és a test helyzetéből az eset hátterére következtetni engedő nyomokat), Patsy pedig halott lánya láttán teljesen magába roskadt, mintha el sem hinné, hogy ez a szörnyűség éppen velük történik. JonBenét fejére hatalmas ütést mértek egy tompa tárggyal, amely betörte a koponyáját, de a boncolás szerint a halálát fulladás okozta; a gyilkos fegyver egy házilag eszkábált csavarófa volt, amit egy ecset nyeléből készíthettek. A kislányt minden valószínűséggel szexuálisan is bántalmazták (nem csak a halála napján, a korábbi sérülések szerint előtte is, több alkalommal), de a szakértők a tényleges nemi erőszakot nem tudták bebizonyítani.

A nyomozás

Az ilyen esetekben elsőként az áldozat legközelebbi hozzátartozóit veszik számba, mint esetleges gyanúsítottak, így szinte magától értetődő módon rögtön a szülőkre irányult a reflektorfény. Nagy általánosságban ilyenkor a kihallgatásra váró személyek együttműködnek a hatóságokkal, itt viszont koránt sem erről volt szó; Ramsey-éket nem lehetett külön-külön kihallgatni, csak és kizárólag együtt, ami arra enged következtetni, hogy volt egy előre megbeszélt történetük, amitől nem szerettek volna eltérni, egyszerűbb volt együtt előadni. Az akkor csupán kilencéves Burke kihallgatásába egyáltalán nem egyeztek bele. A nyomozók külön felszólították a családot, hogy ne hagyják el a várost, ugyanis John valamiféle utazásról beszélt lánya halálának napján; de ugyan miféle szülő utazna el bárhova is, miután a kislányát kegyetlen módon meggyilkolták?

Rengeteg kérdést vetett fel továbbá a váltságdíj levél is; azon kívül, hogy szokatlan módon több, mint két oldalas volt, az írásszakértő véleménye szerint a betűk nagy százaléka egyezést mutatott Patsy Ramsey írásmintájában vizsgált betűivel, valamint a papírt bizonyíthatóan az anya jegyzettömbjéből tépték ki. A kihallgatás során John maga állította: “Patsy is nagyon hasonlóan ír, szerintem egy nő tehette.” Az anya, mikor is több ellene szóló bizonyíték birtokában megkérdezték tőle, hogy ő ölte-e meg a lányát, roppant ingerült lett, de ezen kívül nagyon következetesen válaszolt a kérdésekre, de csak azokra, amikre eldöntötte, hogy válaszolni fog.
Végül a rendőrségnek sikerült elérnie, hogy kihallgathassák Burke Ramsey-t is, de a fiú vallomása sem vitte sokkal előrébb a nyomozást, azt leszámítva, hogy gyanúra adott okot, hogy sokszor ugyanazzal a szófordulattal élt, mint az édesanyja; mintha ezt is előre megbeszélték volna.

A helyszínelés ellehetetlenítése nagyban hátráltatta az egész folyamatot, a rendőrök roppant felkészületlen és következetlen módon hagyták, hogy mindenki ki-be járkáljon a házba, továbbá az sem szúrt szemet senkinek, hogy Patsy-ék igen groteszk módon takarítani kezdtek már a gyilkosságot követő néhány órában, arról nem is beszélve, hogy ahogy korábban említettük, a holttestet is azonnal elmozdították a helyéről, illetve az édesapa egy fehér lepedővel le is takarta a testet, ami (normális esetben) szintén tilos lenne egy helyszínelés során. A kisváros rendőrei és nyomozói nyilvánvalóan egyáltalán nem voltak felkészülve egy ilyen kaliberű bűncselekményre.

Annak érdekében, hogy egy kompetensebb ember dolgozhasson az ügyön, Louis Smit-et, az ország egyik legjobb nyomozóját vonták be. Smit kizárólag a bizonyítékokra támaszkodott, újból átvizsgálta a házat, hátha valami felett elsiklott a figyelmük. Fáradozásai eredményre vezettek, hiszen talált egy betört ablakot, ami azonnal megcáfolta azt az állítást, miszerint erőszakos behatolásnak nincs nyoma, és, habár John Ramsey azt vallotta, ő maga törte be az ablakot korábban, és úgy tűnt, egyébként is túl kicsi ahhoz, hogy egy átlagos ember beférjen, a kiváló nyomozó erre azonnal rácáfolt. Smit egy addig észre nem vett lábnyomot is felfedezett, ami nyilvánvalóan egy idegentől származott. Őszintén szólva ezek alapján nagyon úgy tűnik, hogy ez eddigi nyomozás a semminél is kevesebbre vezetett, hiszen azt sem szűrték le a kislány testének vizsgálatakor, hogy nyilvánvalóan sokkolótól származó nyomok is találhatók rajta; illetve, ha észre is vették, nem tulajdonítottak neki jelentőséget.

Teóriák

A szülők első perctől kezdve gyanúsítottak voltak, a helyszínelés totális ellehetetlenítése, a zsaroló levél és nem túl együttműködő magatartásuk pedig tovább bonyolította a helyzetet. Patsy Ramsey minden bizonnyal a gyilkosság első percétől kezdve élete utolsó pillanatáig a gyanú árnyékában állt, azonban 2006-ban, halálos ágyán azt vallotta, hogy férje, John volt a tettes, aki nem tudott megálljt parancsolni beteges gondolatainak, ő pedig mindvégig falazott neki. Bizonyíték híján John ellen nem indult eljárás, azóta is él, sőt, újra nősült.

Ha valóban idegen tettesről beszélünk (mégpedig több bizonyíték is erre utal), akkor azonnal képbe jöhet a család egyik barátja, Bill McReynolds, ugyanis maga John Ramsey keverte őt gyanúba egy későbbi kihallgatása során. Morbid ilyet kijelenteni, de az ősz hajú, szakállas, kedves öregembernek tűnő férfi épp olyan volt, mint a Mikulás, a gyerekek egyenesen rajongtak is érte. Bill viselkedése valóban szokatlan volt, szinte felhívta magára a figyelmet a kislány halála után, még a TV-ben is szerepelt ennek kapcsán, mintha mi sem lenne természetesebb. Jól ismerte a család házát, maga JonBenét vezette őt körbe egyszer, amikor is a férfi Mikulás jelmezben igyekezett a gyerekek kedvében járni. Ha nem egy családtag tette, nagy valószínűséggel egy olyan személyről van szó, akiben a gyerek megbízott. És ki ne bízna meg a Mikulásban?

Évekkel később egy Gary Oliva nevű harmincas férfi keveredett a történetbe, így a nyomozás teljesen új irányt vett. Birtokháborítás miatt került rendőrkézre, személyes holmija között pedig találtak egy általa írt verset, ami JonBenét-ről és egy sokkolóról szólt. Oliva, mint később kiderült, valóban pedofil volt, betegesen imádta a kislányt, valamint számos erőszakos cselekedet köthető a nevéhez, többek között fojtogatás, így nem kell különösebb logikai készség ahhoz, hogy az ominózus gyilkossághoz kössük a nevét. Gary a JonBenét-nek tartott virrasztáson is feltűnt a kislány halálát követő évben. Azt állította, annyira szerette, hogy képtelen lett volna bántani őt. A későbbi DNS vizsgálatok és az írásszakértő véleménye nem szolgált terhelő bizonyítékként.

Michael Helgoth neve is felmerült az esetleges elkövetők sorában. A huszonhat éves férfi holttestére egy lakóautóban találtak rá, nem volt titok, hogy többször meggyűlt a baja a törvénnyel, ugyanis állatkínzásért és gyermekmolesztálásért is bűntették már. Korábbi barátja elmondása szerint a gyilkosság előtt pár hónappal arról beszélt, hogy annyi pénz fogja ütni a markát karácsony után, mint amennyit a furcsa váltságdíj levélben követeltek. Helgoth bűnösségét feltételezhetjük továbbá a sokkoló és a bakancs miatt, amit nála találtak, habár a bakancs típusa megegyezik a helyszínen talált nyom típusával, a mérete nem egyezik a lábnyommal. Michael halálát első blikkre öngyilkosságnak vélték, a körülmények azonban egyértelműen gyilkosságra utaltak. Lehet, hogy az esetleges tettestársa iktatta ki, annak érdekében, hogy ne tudja őt bemártani? Vagy talán valaki így akart igazságot osztani?

És végül Burke Ramsey: lehetséges, hogy az akkor csupán kilencéves kisfiú megölte volna a saját testvérét? Nos, igen. Az erről szóló teória szerint a két gyerek aznap éjjel együtt játszott titokban az alagsorban, Burke kibontott néhány ajándékot, amiket nem nekik szántak, JonBenét talán azzal fenyegette, hogy elárulja a szülőknek, mire az agresszióra amúgy is hajlamos fiú egy ütést mért a húga fejére; egy sokkal nagyobb ütést, mint akart volna.

Burke ezután riadóztatta a szülőket, Patsy és John pedig mindvégig azért viselkedett ilyen furcsán, hogy a még megmaradt gyerekük életét mentsék ezzel. Burke Ramsey mintegy húsz évvel később állt ki a sajtó elé, hogy meséljen JonBenét haláláról, az egész interjú alatt bizarr mosoly ült az arcán, amin a média azóta is csámcsog. Bizonyítékról és vádemelésről természetesen ebben az esetben sincs szó.

Az ügy azóta is rengeteg kérdést vet fel, a gyönyörű, ártatlan kislány halála még mindig az államok egyik legnagyobb gyilkossági talánya.

 

Perfect Murder, Perfect Town (2000) (Tökéletes gyilkos, tökéletes város)

Legjobb tudomásunk szerint a Boulder-i rémtett egyetlen filmes feldolgozása a Perfect Murder, Perfect Town címet viseli, így hát, ha valakinek nem lenne elég a számos beszámoló, cikk és dokumentumfilm, megtekintheti a több, mint háromórás játékidővel büszkélkedő bűnügyi drámát (igen, valóban nem horror!). Az igazat megvallva ezt jó szívvel senkinek sem ajánlom. Ha egy gondolattal kéne jellemeznem: több, mint felejthető, de láttam már sokkal jelentéktelenebbet is. Véleményem szerint a 180 perc sok; nem azért, mert ennyit nem tudunk megülni a seggünkön, egész egyszerűen a legtöbb ember elunja magát és hacsak nem élete filmjével van dolga, nem fogja egykönnyen kivárni a végét.

Pozitívumként meg tudnám említeni a színészi játékot, hiszen, ha belegondolunk, mennyire nem egyszerű feladat olyan emberek szerepét játszani, akik ártatlansága a mai napig tisztázatlan, akkor Marg Helgenberger és Ronny Cox kiválóan alakították a Ramsey szülőket, hiszen ők maguk se tudták, hogy az általuk bemutatott karakterek kik is valójában.

Kinek ajánljuk: akinek a fenti cikk nem volt elég és még többre vágyik a témával kapcsolatban.

Értékelés: 4/10

(grey tabby)