Mindannyiunkban ott a félsz, amikor kisbabánkat egy idegen ember kezébe adjuk, nemhogy egy számunkra ismeretlen dada vigyázzon rá egész nap, amikor nem vagyunk otthon. William Friedkin (Ördögűző) természetfeletti horrorjában az imént vázolt sztereotípiát erősíti fel, melyben az újszülött gyermekre vigyázó hölgyemény egy egészen sajátos kapcsolatot ápol az erdő fáival és állatvilágával.

Phil és Kate új házba költöznek, amit egy kandalló előtti szeretkezéssel ünnepelnek meg, rá kilenc hónapra pedig megszületik gyermekük Jake. Mivel mindketten fontos munkát végeznek, egy rendkívül hozzáértő és nem mellesleg (valóban nem) csinos Camilla nevű babysittert szerződtetnek, hogy legyen, aki 0-24-ben ügyel a család legifjabb tagjára.

A dadával látszólag semmi gond sincs, pedig szabadidejében rosszarcú embereket gyilkoltat meg az erdőben egy morcos óriásfával, máskor pedig farkasokkal tünteti el potenciális udvarlóját. Merthogy Camilla valójában egy természetfeletti erővel rendelkező druida, aki csecsemők áldozatával próbálja magát örökre életben tartani…

A gyermeket középpontba helyező alapszituációja már-már annyira klasszikus alapvetésnek számít a szememben, mint mondjuk a Rosemary gyermeke vagy az Ómen. Dan Greenberg regényéből az Ördögűzőt is levezénylő William Friedkinnek sikerült egy egészen korrekt produkciót összehoznia – nem kell félni, a fával operáló jelenetek nem a Troll 2-re emlékeztetnek, de az éppen fává változó dadával is minden rendben -, legfeljebb a film kétezres évek utáni megtekintése ronthat némelyest az élményen. Komolyan: vérfarkasos filmeknél nem látni ennyi négylábút, mint itt, és persze a fedetlen keblek sem maradhatnak ki. Aki tehát természetfeletti jellegű klasszikus horrora vágyik, annak kellemes élményt jelenthet ez a másfél óra.

Értékelés: 7,5/10

eyescream