Ezzel a sorozattal régóta szemeztem már, és rengetegen ajánlották is nekem. Mindig akadt más néznivaló, de végül egy amazonos akció keretében sikerült hozzájutnom Bluray-en, így nem volt más választásom, mint végre megtekinteni a Black Lagoon-t. A szokásos módon három cikkre bontom, hiszen jobb, ha külön kezelem a két évadot és az OVA-kat is. Remélem, sokatok ismeri és írtok az élményeitekről ezzel az animével kapcsolatban, esetleg ötleteket is adtok, hogy miket érdemes még megnéznem. Elöljáróban annyit, hogy hamar a kedvenceim között találta magát a sorozat, mert zseniálisak a szereplői.
A Black Lagoon két kiváló katonája, Dutch és Revy, megbízásuk teljesítéseként kirabolják az egyik cég hajóját az óceánon. A küldetés viszonylag egyszerű, hiszen csupán egy lemezt kell megszerezniük, és leszállítaniuk Kelet-Kínába, pofonegyszerű üzleti kémkedésről van szó. De a forrófejű lány, Revy, úgy gondolja, hogy jó ötlet magukkal vinniük egy túszt is, hiszen később több pénzt is kisajtolhatnak, ráadásul ezúttal a másik félből is. Nem elég, hogy meglopják őket, de még váltságdíjat is kérhetnek az egyik emberükért. Okajima Rokuro azonban az egyik olyan személy a cégnél, akit folyamatosan csak ugráltatnak, sosem vették igazán komolyan, viszont mindent rábízhatnak, mert bármit kérdés nélkül teljesít. És pont őt sikerült Revynek kipécéznie, pedig egy pillanatra úgy tűnt, hogy végre elindulhat a ranglétrán, de ez az elrablósdi azért hatalmas blamázs, sosem tud már kitörni a szerepköréből, ha még fizetséget is kérnek érte. Persze úgysem adnak egy lyukas garast sem az életéért, így kissé aggódik, hogy a tenger fenekén végzi majd.
Arra azonban egyáltalán nem számít, hogy a lemez, amelyet a kalózok elloptak, olyan információkat tartalmaz, ami miatt teljesen másképp reagál majd a főnökség. Így a férfi kénytelen újjászületni, és felvenni a nevet, melyet képtelennek tűnő társaitól kapott: Rock. Ezzel pedig egy olyan életbe cseppen, amely végre nem a szürke hétköznapokat idézi, és ideje, hogy kiálljon magáért, és ne hagyja, hogy mindenki csak rugdossa és kihasználja. Ha már így alakult a helyzet, megpróbál hasznos tagjává válni a csapatnak, és besegíteni Bennynek, a hackernek, Dutch-nak a kapitánynak, és Revynek, a forrófejű és szexi nőnek.
Ami a sorozat sajátossága, hogy folyamatosan kettős érzést kelt bennünk, mégpedig általában az epizódok végén jutunk erre a következtetésre. Valami megmagyarázhatatlanul baljós keveredik bele az egyébként akciódús, némiképp önfeledt játékba, ami a thrillert jellemzi. Akárcsak a Cowboy Bebop esetében, illetve a Noir-nál, itt is könnyű megfeledkezni arról, hogy nem élőszereplős alkotást nézünk. Ez főleg azért merül fel, mert a karakterek jól megírtak, a sztorik részletesen kidolgozottak és a világról is egy elég éles képet kapunk. Nem csak a kalózok életébe tekinthetünk be, hanem a maffiáéba is, illetve némi helyi történelem is jut nekünk osztályrészül. A főszereplők egyszerre szerethetők, és nem tudunk velük mit kezdeni, mint a jobb sorozatoknál, hiszen a jellemük és a viselkedésük keménynek, egyúttal ellentmondásosnak tűnik, mégis a jó oldalra állítjuk őket a képzeletbeli mérlegünk serpenyőjén. Bár az igazi átbillentést maga Rock hozza magával a csapatba, aki elsőre eléggé naiv és töketlen figura, egy idő után mégis Dutch, Benny, majd Revy is kénytelen lesznek tanulni tőle.
A Black Lagoon-ról első körben természetesen a Miami Vice ugrik be, de hangulatát tekintve akár a Miami Heat-re is hajazik. Emellett azért egészen egyedi, mert a karakterek hátterei és a helyszín egy érdekes színezetet ad az animének. A kapzsisággal szemben itt inkább a túlélőösztön érvényesül, hiszen Rock is egyfajta munkának tekinti ezt, amit egy idő után nem csak élvezni kezd, de kicsit át is veszi a szellemi irányítást, anélkül, hogy a többiek ezt észlelnék. Amolyan háttérből szemlélődő karakter, aki gyorsan átlátja a szituációkat és kezébe képes venni a szálakat, hogy úgy mozgassa azokat, ahogy a legjobb lesz a csapat számára. Nem utolsósorban az ártatlan emberéleteket is igyekszik megmenteni, amellett, hogy a saját életben maradásáért is nem egyszer küzdenie szükséges.
Ami megkülönbözteti az összes többi ilyen típusú animétől, az az, hogy a történetvezetés nem átlagos. Ezen pedig jelen esetben azt értem, hogy nem a klasszikus epizódonként egy-egy küldetés valósul meg, de nem is egyetlen kalandot mesél el az egész évad. Ehelyett a világ megismerése mellett, az összefonódó és kapcsolatban álló karakterek hálózatában hosszabb, részletesebb sztorikba bonyolódunk. Ami azért lesz izgalmas és érdekes, mert az első széria könnyedén kivégezhető, anélkül, hogy észrevennénk, hogy már a 12. résznél járunk. Nem zárják rövidre a küldetéseket, hanem pont a megfelelő mélységekig merülünk el bennük, de nem is húzzák el a történeteket, mint a rétestésztát. A zsoldos-maffia-kalóz vonal pedig nem csak kellemes akciófilm jelleget kölcsönöz a Black Lagoon-nak, hanem rengeteg gag-re is lehetőséget nyújt, ezért könnyedén magával ragad bennünket.
Rei Hiroe (Re:CREATORS) mangája alapján a sorozatokat Sunao Katabuchi (Black Lagoon: The Second Barrage, Black Lagoon: Roberta’s Blood Trail, In This Corner of the World, Street Fighter) rendezte a közkedvelt Madhouse Studio (X, Shigurui: Death Frenzy, Rainbow – Nisha Rokubō no Shichinin, Parasyte -the maxim-, One Punch Man, Gunslinger Girl, Boogiepop Phantom) jóvoltából. A karakterdizájn Masanori Shino keze munkáját dicséri, akinek a neve természetesen ismerősen csenghet a Kurozuka-ból, a Shigurui: Death Frenzy–ből, valamint a Terraformars első évadából. Az animációkat pedig az a Masanori Shino felügyelte, aki a Death Parade és a Gungrave munkálatai során is kulcsfontosságú szerepet töltött be. A soundtrack-et csak ajánlani tudom, a Black Lagoon zenéjét az Edison szerezte, és kellőképpen felpörgetik a hangulatot. Szokásos módon, a cikkem elején a főcím tekinthető meg, a MELL-től, a Red Fraction, míg itt a végéről az Edison Don’t Look Behind száma hallható. Már ezekből is érzehtejük, hogy mennyire ambivalens a mű hangulata, így remélem, hogy kedvet kaptok hozzá, és velünk tartotok a jövő héten is a folytatásra.
Értékelés: 10/10
Smaragd Sárkány
Black Lagoon – The Second Barrage
Be the first to comment on "Black Lagoon (2006)"