Földünk rohamos tempóban vágtat a túlnépesedés katasztrófába vezető vágányán, a túlterhelt környezetre pedig az egyik legnehezebb súlyként nehezedik az egyre gyarapodó energiaforrások ész nélküli felhasználása és kitermelése. Ennek következtében az ilyen témában alternatív megoldásnak számító technológiák szolgálhatnak az egyedüli megoldásként szolgáló mentsvárként – Dagen Merrill 2017-es alkotása pedig egy olyan világban játszódik, ahol egy ilyesfajta pozitív fordulat hozott változást bolygónk életébe.

A nem túl távoli jövőben egy forradalmi újítás következtében az energiaipar helyzete 180 fokos fordulatot vesz, szülőbolygónk pedig több évszázad keserves elnyomása alól végre fellélegezhet. Az új alapokra helyezett stratégia megvalósulását és működőképességét természetesen szakemberek folyamatos, lelkiismeretes munkája teszi lehetővé. Főhősnőnk, Abby Dixon is ezek közé a szakemberek közé tartozik, a cselekmény pedig azzal a megbízással indul be, amit a hölgy feletteseitől kap. Abby dolga nem más, mint egy kommunikációs zavar elhárítása egy meglehetősen zord vidéken található üzemben, ahol kizárólag az ott tartózkodó minimális létszámú személyzet lehet majd segítségére. Érkezésekor Abby tapasztalja, hogy valami nagyon nincs rendjén, mivel mindösszesen egy láthatóan zavart dolgozóval találkozik, a rejtélyes problémák száma növekszik, az idő pedig egyre csökken..

Érdekesnek is mondható koncepcióval indít az Atomica, azonban a folytatás már kevéssé nevezhető annak. Az első fél órában szárba szökkent a fejemben a gondolat, ami szerint a rendező vélhetően Stanisław Lem nagy rajongója. A Solarisból visszaköszönő motívumok ugyanis tagadhatatlanok, azonban sajnálatos módon ez csupán mondhatni alapszinten érvényesül a mű minőségét illetően.

Dominic Monaghan – aki legutóbb a számomra oly kedves Pet-ben alakított kiválóan – mondhatni hozza a kötelezőt, ám ezúttal ő sem változtat sokat az összképen, de valljuk be, ez nem róható fel a színész hibájaként. Embert próbáló feladat lett volna ugyanis egy ilyen sztorihoz bármit is hozzáadni pusztán a színészi kvalitásból fakadóan. Sajnálatos módon az Atomica unalomba fulladó cselekményében csak néhány, pár perces, felüdülést hozó szakasz van, ezt leszámítva egy igencsak döcögős, lapos filmről van szó. Egyszeri nézésre alkalmas, mérsékelten álmosító hatású.

Értékelés: 4,5/10

(Absvrd)