Nem nagyon szoktam magyar filmeket nézegetni, ennek legfőbb oka az, hogy a mainstream alkotások nem igazán vonzanak, a történelmi alkotások nem érdekelnek, a gagyi vígjátékok nem mozgatnak meg, a sok tehetségtelen ripacs színésztől és a kontár operatőri munkától pedig kiütéseim vannak. Persze ugyanezt más ország műveiről is el tudnám mondani, mindenesetre elvből nem is érdeklődöm kicsiny hazánk remekei iránt. De ha már magyar hetet tartunk, akkor végre előszedtem pár érdekességet, mint például a mostani Hurok című science-fictiont.

Ádám és Anna nagyon boldogok együtt, de nehezen keresik meg a pénzüket. Leginkább egy dílernek dolgoznak, hogy a határon csempésszenek át különböző anyagokat, és abból tudjanak némi magot félretenni a jövőre. De az mindenki számára világos, hogy ezek az öszvérek vállalják a legnagyobb kockázatot, hiszen őket kapcsolják le, és ők kerülnek börtönbe, az igazi díler minden esetben a háttérben marad, sokszor nem is jutnak el a bíróság elé. A másik egyértelmű dolog, hogy ebből az ördögi körből (loop) sosem lehet kiszabadulni, hiszen túl sokat tudnak, ismerik azokat a megbízókat, akik a nagy lóvét akasztják le. Ergo egy idő után úgyis elvarrandó szállakká fognak válni, nincs visszaút, csak a csomagok csempészése, értékesítése, majd az összeg visszatérítése a feladóhoz. Így nem lep meg senkit, hogy Anna terhessége nem pont azon csodálatos események közé sorolható a jelen szituációt elemezve, mely örömtelinek minősíthető. De mindannyian mások vagyunk, és bizonyos helyzetekben nem lehet és nem is kell logikusan gondolkodnunk. Függetlenül attól, hogy a döntésünk kimenetele aktuálisan igencsak halálosnak minősülhet. Avagy a döntés és a felelősségvállalás néha ellentmond a józanésznek, illetve a szívnek, vagy a morálisan helyes cselekedetnek. Persze az emberek egy adott pillanatban nem feltétlenül szeretnek mérlegelni, és kimondottan utálják, ha ítéletet mondanak felettük, mert nem a valóságból fognak kiindulni, hanem egy ideális társadalomban reménykednek. Tehát a díler szíve megenyhül, sőt még talán támogatja is őket az eddigi munkásságukért, elfeledi azt, hogy most egy újabb szállítmányt kellene kézbesíteniük, és gyorsan keres valaki újat. És így kettesben, félrevonulva a világtól új életet kezdhetnek, a gyermekkel, mely a szerelmük megkoronázása. Még a rendőrség sem fogja őket keresni sohasem, hiszen csak azért tettek mindent a múltban, hogy boldog családot hozhassanak létre. Ez a magyar nemzeti álom, a jövő záloga, mindenki meg fogja érteni, hiszen ajándék a gyermekáldás, és mindennél szentebb.

Valamiért azonban Ádám annyira nem repes az ötlettől, hiszen az eredeti terve – ugyan elég közel áll ehhez az idilli elképzeléshez – az volt, hogy lelépnek ezzel az adag ampullával, maguk adják el, és a pénzből új életet kezdenek külföldön, ahol senki sem találhatja meg őket. De terhesen ez kissé nehéz volna, hiszen orvoshoz kell járni, nem éppen ideális menekülő állapot a várandós kismamára is vigyázni. Ádám ezért úgy dönt, hogy nem szeretné veszélyeztetni a küldetést, nem akarja, hogy kidobják őket a lakásból a dílerek, vagy éppen kivégezzék őket egy kihalt sikátorban, ezért videó üzenetet készít Annának, azonban ez nem úgy sül el, ahogyan eltervezte. Később ugyanis összefut a barátnőjével, aki azt állítja, hogy látta a kazettát, és látta őt meghalni. Valami nagyon nem stimmel, egészen furcsa változások, torzulások látszanak beállni a jelenben, Ádám pedig zavarodottan próbálja összeszedni a puzzle darabokra hullt képét.

A Hurok egy igazán kreatív, ugyanakkor meglehetősen örvényszerűen leforgatott alkotás. Sem a szereplők, sem a nézők nem tudják, hogy mi vár rájuk a következő pillanatban, annak ellenére, hogy a cselekményvezetés igencsak logikusan lett felépítve. Azonban a törések annyira ügyesen el vannak helyezve, hogy képesek meglepetést okozni. Logikai bukfenceket csak elvétve találunk, de azok is fokozatosan értelmet fognak nyerni, ahogy haladunk előre a sztoriban. Bár ez a megfogalmazás nem egészen pontos, de a lényeg, hogy helyükre kerülnek a rejtélyek megoldásai. Talán az egyetlen nagy probléma a művel, hogy a főszereplő játéka a legkevésbé meggyőző. Hiába van ott mellette, pár jelenet erejéig Hegedűs D. Géza (Taxidermia), aki az apját alakítja, az ő alakítása sajnos kevés ahhoz, hogy élvezhető legyen a film. Egy idő után iszonyatosan idegesítő, hogy az Ádámot megszemélyesítő Száraz Dénes (Csocsó, avagy éljen május elseje!) nem képes beleélni magát a szerepbe, nagyon szárazon adja elő a zavarodott öszvért, aki csak egy utolsó munkát szeretne, hogy meglógjon, és új életet kezdjen. Vele ellentétben gyakorlatilag mindenki belead apait-anyait, Anger Zsolt (A nyomozó, A martfűi rém, Budapest Noir) teljesen hihető a díler szerepében, Martinovics Dorina (Eszter hagyatéka, Valami Amerika) pedig mérföldekkel lejátssza párját Annaként.

Így a teljes kép igencsak vegyes, mert adott egy egészen jó sztori, ami a végére össze is áll, kiderül, hogy nagyjából jól lett megírva a Hurok forgatókönyve is. Pici logikai bakik maximum a karakterek viselkedésében érhetőek nyomon, de alapjában véve egészen kellemes thriller volna Madarász Isti rendezése. Kivételesen még némi mondanivalót is belecsempésztek, így akár ajánlani is merhetem a megtekintését azoknak, akik el tudnak siklani a főszereplő szörnyű játéka felett.

Értékelés: 6,5/10

Smaragd Sárkány