Melyik filmnél érezted utoljára, hogy igazságtalanul lepontozták és kevésbé ismert, mint megérdemelné? Habár az esetek többségében nem nyűgöznek le a japán filmek remake-jei, mert sokszor nagyon hasonló elven működnek, indokolatlanul sok bennük a rejtélyes trutyi, ami valamit mindig eláraszt, továbbá nem evilági, ijesztő kiskölykök tartanak rettegésben mindenkit, a Fekete víz mégis megérdemel a kapottnál kicsivel több figyelmet.

Mindebből kiindulva nem tudok nyilatkozni a 2002-es, azonos címmel ellátott eredeti változatról, aki viszont a japán horrorok híve, biztosan nem hagyta ki és érdemben több információval tud hozzájárulni a témához.

A kellően baljós hangulatú történetet az újonnan egyedülállóvá vált anyuka és kisiskolás lányának új élet felé való zarándoklata nyitja meg. Ahogy ilyenkor szokás, keresniük kell egy kellően gusztustalan albérletet, amit meg tudnak fizetni, ugyanakkor lehetőség szerint természetfeletti jelenségek színterévé is válhat. Ezen a ponton a nézőközönség könnyen tud azonosulni a szereplőkkel, előttem legalábbis azonnal megjelent az a kép, amin jövőbeli albérlőként tekintem meg sorra a másfél szobás garzonokat a megfizethető kerületekben és általánosan előforduló negatívumként fogom fel a rothadó plafont és az erősen omladozó falakat, mégis belemegyek az üzletbe.

Filmünk főhősei is megalkusznak az önmagában riasztó épülettel és próbálják felépíteni új, független életüket. A problémák a plafonon keletkezű méretes és undorító beázással kezdődnek, amely a felettük lévő lakás áradásának köszönhető, ahonnan folyamatosan zajt is csapnak, noha már nem lakik ott senki. Dahlia (Jennifer Connelly) megtudja, hogy lányának képzeletbeli barátnője van, akit Natashaként emleget és a házból ismeri, ezzel azonnal sikerül is megfejelni az egyébként sem rózsás helyzetet, hiszen a képzeletbeli barát az ilyen jellegű sztorikban ritkán utal ártalmatlan dolgokra. A cselekmény egyre bonyolódik Dahlia rémálmaival és a régi lakók eltűnésének megoldatlanságával, ennél többet viszont kár lenne elárulni.

A szereplők élén, ahogy már említésre került,Jennifer Connelly tűnik fel, ő pedig pontosan azért volt jó választás, mint küszködő, frissen vált anyuka a világ ellen, mert eddig is tökéletesen hozta az elkeseredett, az élet által megtört, de erős nő karakterét (lásd: Requiem egy álomért, Véres gyémánt, Ház a ködben, stb.), így tehát őt már viszonylag nehéz is lenne elképzelni egy ezzel nem teljesen megegyező szerepben.Pozitívumként szolgál ezen felül az is, hogy, habár nehéz feladat gyerekeket sokáig úgy szerepeltetni, hogy ne váljanak szörnyen idegesítővé, itt mégis sikerült Ceci karakterét egy egészen elviselhető, visszafogott kislányra formálni.

A film nyújtotta összhatás nagy meglepetéseket nem fog okozni, mégis azt állítom, hogy élvezeti értéke meghaladja az iMDb pontszámaitól várható eredményt, tehát ebben az esetben is érdemes inkább nekünk hinni és megadni az esélyt a Fekete víznek, akár kizárólag Jennifer Connelly szerethetősége miatt, ha másért nem is.

Értékelés: 7.5/10

(grey tabby)