Blake Crouch munkássága tőlünk nyugatra nagy népszerűségnek örvend. Az észak-karolinai születésű író hazánk olvasói számára leginkább a Wayward Pines trilógia szerzőjeként lehet ismert, aminek filmes feldolgozását többek között maga M. Night Shyamalan végezte. Crouch művei mind-mind erős képviselői a thriller műfajnak, ami alól nem lett kivétel a magyarul megjelent legújabb regénye sem. De lássuk mit is nyújt a kedves olvasó felé a Véres arany.

1893. karácsonyán egy amerikai bányászváros: Abandon teljes lakossága egyik napról a másikra eltűnt. Soha nem lelték nyomukat, maradványaik sosem kerültek elő, mintha a föld nyelte volna el őket.

2009-ben egy paranormális tevékenységekkel foglalkozó pár, túravezetőik, valamint egy történelemprofesszor és újságíró lánya társaságában útra kell, hogy átvizsgálja a kísérteties település romjait. Az időjárás ellenük dolgozik, óriási hóvihar közeleg, s nincsenek egyedül az omladozó épületek között.

Számomra egy könyv nyitójelenete a legfontosabb. Ez alapozza meg a regény későbbi hangulatát, és itt dönti el az olvasó, hogy érdeklik-e a cselekmény avagy eleget látott/olvasott, és köszöni de nem kér belőle. A Véres arany csillagos ötössel teljesítette az első próbatételét. A regény bevezetője igen erős atmoszférával, nem kevés misztikummal, sok-sok kérdéssel és teóriával küldi tovább az olvasót. Ezt megfejelve abszolút pozitívum volt, hogy az erős kezdés utáni várható lassú felvezetést helyett egy “gyorstalpaló” után máris a dolgok közepébe csöppenünk. Ez a húzás teljes mértékben jó döntésnek bizonyult Crouch részéről. Véleményem szerint sok író elköveti az a hibát, hogy a pörgős nyitány utáni felfokozott érdeklődésű olvasót egy hosszabb felvezetőn ráncigálja át, aminek az lesz az eredménye, hogy a lelkesedés lelankad mire újra felvenné a könyv a ritmusát. Szerencsére Crouch nem kínozza sokáig a regényt kezében tartó embert, s így az hamar meg is kapja a következő dózisát.

A két idősíkon futó sztori jól passzol egymáshoz, egyiket sem éreztem fajsúlyosabbnak a másiknál. A jelenkorban pörög az akció, az egyik csavar éri a másikat, miközben a misztikum is szépen csordogál a háttérben. Igazi vérgőzös thrillert kapunk a javából. A múltbéli vonal eközben bemutatja a város utolsó napjait, a maga enyhe western hangulatával és a regény felétől már itt is tetten érhető a trhiller műfajjal. A két idősík okosan váltja egymást, mindig amikor éppen valami váratlan történik, akkor ugrik a sztori és a másik vonalat követjük tovább, amivel folyton arra van ösztökélve az olvasó, hogy nehogy letegye a könyvet.

Szereplőink bár sablonosak, de még is jól beleillenek a történetbe. Mindenkinek megvan a maga kis háttér sztorija, aminek megismerésére nem szánt az író külön fejezeteket, vagy hosszan elnyúló magyarázó oldalakat, amit őszintén szólva nem is bántam. Mindenkiből pont annyit kaptam ami elég is volt, s így nem tört meg a regény folytonossága, hangulata.

Sajnos viszont a könyv második fele után éreztem egy egyfajta “törést” a mű atmoszférájában. Az elejétől felvezetett misztikum, egyik pillanatról a másikra eltűnt, s többet nem is került elő. Mintha az író a történet felénél meggondolta volna magát, s a misztikus trhillert elhagyva, inkább egy akcióthrillert kanyarított ki a regényből. Számomra ez enyhe csalódást okozott, mert bár így is elégedetten tettem le a Véres aranyt, és a lezárással sem volt bajom, mégsem azt kaptam amire a tartalomjegyzék és a bevezetés után számítottam. Kicsit becsapva éreztem magam.

A Véres arany egy igazi pörgős, letehetetlen thriller a javából. A történet érdekes és nem kevés csavarral megáldott, a két idősík váltakozása okosan van felépítve, a szereplők is mind megállják a helyüket. A borító pedig eszméletlen klassz lett. Ám sajnos az ember kicsit becsapva érezheti magát, mert a regény nem pontosan azt adja amit ígér, s ez hiba. Ettől függetlenül erősen javaslom mindenki számára, mert unatkozni nem fog alatta az holtbiztos!

(Wooltur)

9/10

A könyvért köszönet az Agave kiadónak, akiktől most akciósan, 25% kedvezménnyel megrendelhetitek Blake Crouch legújabb művét!