Ha valamilyen okból kifolyólag egyetlen alkotást kellene választanom a 90-es évek felhozatalából, és így definiálni az alapmű fogalmát, akkor egészen biztos, hogy a Hatodik érzék lenne az. Joggal feltételezhető, hogy a film egy olyan legendát teremtett a szakmában, amit nehéz überelni, bár természetesen nem lehetetlen; csupán valakinek ismét elő kell állnia egy zseniálisan felépített sztorival és egy annál is jobb befejezéssel.

A Hatodik érzék (The Sixth Sense) 1999-ben hódította meg a pszicho-thriller-szcéna rajongóit M. Night Shyamalan írói és rendezői tevékenységének köszönhetően, aki ezzel a művel megalapozta világszintű hírnevét és ismertségét. A filmiparban betöltött szerepe nem véletlenül jelentős, azonban személyes véleményem szerint egy igen megosztó alkotóról van szó: Shyamalan neve kapcsán vagy a kiemelkedően jó, vagy az elkeserítően rossz kifejezések jutnak eszembe. A cikk témája szerencsére az előbbi besorolással büszkélkedhet.

Alig tudnánk olyan embert említeni, aki ne ismerné legalább nagy vonalakban a történet lényegét, mégis érdemes rászánni néhány szót. Az alapvető érzékeket ugyebár mindenki fel tudja sorolni: látás, hallás, szaglás, tapintás és ízlelés. De akkor mi is a hatodik? Ezt a sokat vitatott fogalmat ismerhetjük meg a főszereplő kisfiú, Cole által, akit a gyermekként még nagyon bájos, de felnőttként enyhén érdekes fejszerkezettel rendelkező Haley Joel Osment alakít. Cole kapcsolatba tud lépni a halottakkal és ez természetesen nagy mértékben megkeseríti és megnehezíti életét. Az őt kezelő gyermekpszichológus, Dr. Malcolm Crowe, akit a minden filmben jolly joker Bruce Willis alakít. Hogy a továbbiakban miként alakul Cole sorsa és hogy boldogul különleges képességével, kettejükön áll.

A karakterek kiválóan felépítettek, a feszültség szinte végig tapintható, a borzongás pedig ezeken alapul, nem a véres és brutális jeleneteken. Habár úgy végignézni egy filmet, hogy tudatában vagyunk a legfontosabbnak — a végén lesz egy csavar, amitől eldobjuk az agyunkat — mégis érdemes megismernie annak, aki valami véletlen folytán még nem látta. Jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki minőségi szórakozásra vágyik, és akinek éppen akad 107 felesleges perce.

Értékelés: 9/10

(grey tabby)