Bevallom férfiasan, orosz produkciókat nem igazán szoktam nézni – ez alól talán a Műszak-filmek a kivételek -, mivel azok általában el sem szoktak jutni hozzánk. Ezért aztán úgy megörültem, mint majom a farkának, amikor egészen véletlenül belefutottam ebbe az ízig-vérig ruszki horrorba, amitől az iMDb elért 5.4 pontos értékelése sem tántorított el, hogy azon nyomban szemrevételezzem!

Négy tizenéves unatkozásképpen – rúzzsal tükörre rajzolnak egy ajtót meg lépcsőket – megidézi a Pikk Királynő nevű entitást (szellemet? démont??), aki aztán egymás után nyírja ki a résztvevőket. A főszereplő Anna faterjának is feltűnik lánya furcsa viselkedése, és elkezd ő is rémeket látni, ezért kénytelen beszáll a további játékba. És egyre világosabb, hogy az izé a lányát akarja. Később egy másik apa, bizonyos Smirnov vodka – akinek szintén megölte fiát a lényt – rövid életű kanárijával szintén csatlakozik hozzájuk, hogy végleg elűzzék az entitást…

Nem vagyok otthon az orosz filmszakmában, így aztán az ottani horror-kultúráról sem tudok sokat elmondani, de szerintem egy elég fapados produkcióba futottam bele. Magamban csak az orosz Bloody Mary-ként illetett koncepció különösebben nem zavart, mert hát egyáltalán nem eredeti, ám legyen, viszont a forgatókönyv logikátlansága, illetve az egymás után következő, bugyutának ható jelenetek viszont már annál inkább.

Meghal az első srác, de már másnap temetik (?), a ravatalozás meg a panelház egyik folyosóján zajlik, ez most komoly?! A főszereplő faterja életében először találkozik egy dokival a klotyóban (elég félreérthető szituban), de az van annyira jófej és barátságos, hogy mindjárt meg is mutatja neki a halottról készült fényképeket?! Az apa majd összecsinálja magát, merthogy másnap vissza kell vinnie a kocsit, de mikor a szomszéd lány behívja, hogy bekötözze a karját – úgy nézett ki a jelenet, mintha tizenakárhány-évesen el akarná csábítani a barátnője apját, ez tök komoly!! -, már egyáltalán nem akar elmenni, sőt később már totálisan el van felejtve ez a vonal, és össze-vissza furikázik a kocsival. Vagy ott van a jelenet, amikor Smirnov zseniális ötletére beöltöznek orvosnak, leviszik a kórház működő gépekkel felszerelt alagsorába a megszállt gyermeket – ez tényleg nem tűnik fel senkinek?! -, hogy majd a kiűzött démon bele fog szállni az ágy mellé tett patkányba. Úristen, de felment az agyvizem…

Maga a gyerekeket öldöső szellem maximum három-négy alkalommal tűnik elő – pedig ahogy kinéz, azért tudná borzolni a kedélyeket -, bezzeg azokat a kurva orosz panelokat legalább hússzor rántják elő vágókép gyanánt, annyira nem történik sokszor semmi! Meg az az istentelen sárga-piros-kék PVC-függöny az egyik parásnak gondolt jelenetben, hát majdnem teljesen kikészített!! Nem tudtam normálisan koncentrálni az eseményekre, mert állandóan azokat a gusztustalan tükröződéseket néztem!!

Lehet, hogy csak engem hozott ki ennyire a sodromból, és amúgy nem vészes a helyzet, de a szellemidézéses szituációból, torzított hangon hörgős, megszállott kislányos, ördögűzős akármivé avanzsálódott filmünk azért nem egy olyan alkotás, amit bárkinek is jó szívvel tudnék ajánlani.

Értékelés: 5/10

eyescream