Nagyon ritkán nézek dél-amerikai filmeket, horrort meg főleg, így Rodrigo Aragão brazil produkciója rendesen beindította nálam a nyálelválasztás. Nem azért, mintha olyan baromi ütős lenne vagy korszakalkotó mivolta miatt jegyezném meg egy életre, hanem mert egy számomra teljesen idegen világból, és ismeretlen kultúrából próbál meg valami szórakoztató őrületet kihozni. Aki szereti az átlagostól eltérő, ritkaságszámba menő dolgokat, az ne habozzon! 

Minden azzal kezdődik, hogy a helyi halászok hálójába valamiféle szörnyűséges vízi kreatúra kerül, de mielőtt még visszadobnák, a jószág megharapja egyiküket. Otthon aztán felesége összeölti a kezét, amennyire csak lehetséges, de egy idő után bizony bezombul, és elkezdi felfalni a gyerekeit.

Közben az aznapi zsákmányból származó többi hallal is gondok adódnak, ugyanis aki csak eszik belőle, az mind vérszomjas bestiává változik. Így történik, hogy míg a spejzban lakó, és nem mellesleg amatőr okkultizmussal foglalkozó Albino, valamint a másik halász is ráhajt az özvegyre, addig az Otto Bár, illetve a helyi piros lámpás ház vendégei is mind-mind  dühöngő kreatúrákká változnak…

Habár filmünk kezdetén egy elég jól megkomponált szörnyes támadást láthattunk, azért én valahogy mégsem reménykedtem hatalmas élvezeti faktorban, egy szimpla brazil zombis sztorit képzeltem magam elé. Aztán egymást érték a humoros szekvenciák a szerencsétlen lúzer Albinó jóvoltából, továbbá a piroslámpás házat vezető transzfesztita is megtette a magáét az ügyben, a kór elterjedésével pedig az eszeveszett gore is jócskán képviseltette magát.

Olybá tűnik az egész, mintha lett volna 3-4 kisebb történet, amit meg akarnak valósítani – teszem azt, az öreg halász feleségéért dúló párbaj, a piroslámpás házban zajló események, esetleg Albinó okkultista könyvéért zajló vadászat -, és magát a filmet csak egy ürügyként használták fel erre. Kimondott főszereplőket nem is találunk, mert úgy csapongunk az események között, hogy alig jut idő kibontakozni; csak kapkodjuk a fejünket, hogy most akkor hol s hogyan, szóval néha kicsit sok is volt ez az összevisszaság.

Amikor a film utolsó harmadában aztán elkezdődik a nagybani zombi-gore, és már-már Hullajó és Evil Dead-szerű bizarr, de humoros marhaságok követik egymást – meg egy partra vetett élőhalott bálna -, akkor jöhetünk csak rá igazán, hogy nem kellene túlságosan komolyan vennünk ezt a filmet. Mert semmi eget rengető tartalom nincs mögötte, csak szimplán őrült módon szórakoztatni szeretne…

Értékelés: 6/10

eyescream