Megszokhattátok, hogy időnként kitekintek más animációs filmek irányába is, nem csak animékről írok ismertetőt, illetve kritikákat. A most választott mű valahol a határon van, hiszen a Highlander: The Search for Vengeance egy ’80-’90-es évek hangulatát idéző remekbe szabott alkotás. Teljesen klasszikus elemekkel dolgozik, inkább sci-finek mondanám, mint horrornak, de ez ne tántorítson el senkit.

Colin MacLeod megszokott mindennapjait éli, valahol az időszámításunk előtti időben, amikor a Római Birodalom seregei dúlják fel Európát, illetve a mostani Skót-felföldön próbálkoznak hódítani. Természetesen a kemény harcosok ellenállnak, de Moya, a klán főnök fiának újdonsült felesége túlságosan félti férjét a haláltól és megpróbál alkut kötni az uralkodóval. Valós terve azonban az, hogy míg elcsábítja a hadvezért, Marcus Octaviust, sikerül vele végeznie a buja örömök hevében. De a férfit nem olyan könnyű megölni, mert igazi Halhatatlan. Így a lány végül klasszikus módon kereszthalált hal, melyet Colin nem tűrhet megtorlatlanul. Dühtől elvakultan tör a félelmetes Római Birodalom katonáira, hogy megbosszulhassa kedvese halálát. Azonban csak kis szerencsén múlik, hogy ő maga is nem hagyja ott a fogát. Ez a fordulat pedig az, hogy a Stonehenge közepén landol a hullája, amely szent helynek számít. A szabályok szerint megszentelt helyen nem folyhat tovább a küzdelem, így Colin megússza a lefejezést. Sérülése viszont igen súlyos, így rengeteg időbe telik, míg regenerálódik. Talán kifelejteni látszottam, de csak ilyenkor ébred rá az ifjú, hogy maga is Halhatatlan.

Amergan, az egykori druida lelke lesz a mentora, aki elmagyarázza neki a szabályokat, melyeket már régóta ismerünk. Viszont a történet egészen máshol és máskor játszódik, egy poszt-apokaliptikus New Yorkban, ahová Colint az ősi gyűlölete vezérli el. Hiszen ebben a városban tartózkodik és uralkodik a zsarnok Marcus is, aki olyan tervet dédelget, amellyel végre igába hajtatja a Föld teljes lakosságát. Kérdés, hogy az egykori bosszúszomjas fiú képes lesz-e ezúttal legyőzni a nemezisét.

Igazából a Highlander: The Search for Vengeance a jelenben is játszódhatna, talán csak annyi szerepe van annak, hogy a jövőbe tették a cselekményt, hogy éreztessék, évszázadok óta próbálja beteljesíteni bosszúját a MacLeod klán egyik harcosa. Ebben benne van az is, hogy sem a revans vágy, sem a szerelem nem halhat meg, mindkettőt magunkkal vihetjük a sírba. Hogy melyik az erősebb, arról nekünk kell döntenünk, de a konklúzió azért kicsit segít nekünk ebben. Viszont szépen visszacsengenek nekünk a Hegylakó filmek, illetve a sorozat sajátosságai, illetve megfogalmazott értékrendje. A szellemisége némileg keveréke a kelta hagyományoknak és a buddhizmus alapjainak.

2007-ben sikerült alaposan megalázniuk a Hegylakó legendáját a Hegylakó 5.: A forrás című förmedvénnyel, melyhez a mai napig nem lehet tudni, miért adta Adrian Paul a nevét. Szerencsére ez az animációs verzió sokkal jobban sikerült, és ezerszer élvezhetőbb, mint az az ocsmányság. Yoshiaki Kawajiri rendezte a filmet, akinek a neve a Demon City Shinjukuból, a Wicked Cityből, a Vampire Hunter D: Bloodlustból valamint a Ninja Scrollból lehet ismerős. A karakterdizájnért is olyan személy felelt, akiről már többször is hallottunk, ő pedig nem más, mint Hisashi Abe (Berserk 2016, Last Order Final Fantasy VII, Twilight of the Dark Master). Az animációkat Satoshi Tasakinak (Ninja Scroll) köszönhetjük. A záróakkordokat pedig nem más játssza, mint His Infernal Majesty (aka. HIM), méghozzá a Sacrament című száma hallható.

Ezekből látható, hogy minden eszköz rendelkezésre állt, hogy egy ’80-’90-es éveket idéző látványos akció animáció készülhessen. Mély mondanivalóra persze nem nagyon kell számítani. Az egyetlen, amelyet a cím is elárul, hogy a bosszú nem feltétlenül hasznos életcél, mert nem hagy maga után mást, csak ürességet és rengeteg holttestet. Ennek ellenére tényleg tudom ajánlani, mert igényes mellékszála a történetnek.

Értékelés: 8/10

Smaragd Sárkány