Filmünk magyar címe szemernyi kétséget sem hagy afelől, milyen klasszikusnak ígérkező koncepciót próbáltak meglovagolni. Aki esetleg még nem találta volna ki, annak segítek: gondolj bele, hogy milyen lehet az a produkció, amit Alien-mintájára, olcsó televíziós költségvetésből, szigorúan belső terekben forgatott, ordenáré gumiszörnyekkel és neve nincs színészekkel hoztak össze egy hihetetlenül látványos és izgalmas, kábelen péntek esti sci-fi/horror címszóval leadható keverékként. Ugye, hogy ugye?!

Egy szupermodern vonat éppen az USA elnökének készülő szenátort szállítja, amikor az egyik átkelőnél egy fura meteorit zuhan az ott várakozó kocsira. Az egyik vonatos kolléga leszáll, hogy megnézze, mennyire égtek szénné a kocsi utasai, mire valami fura szerzet ugrik ki a meteoritból, és végez vele. A rendőrség nem tud mit kezdeni az üggyel, és coyote támadásként gyorsan lezárja, már csak azért is, mert a leendő elnöknek sürgősen tovább kell haladni Las Vegas-ba az őt epekedve váró választóihoz.

Vic Holden, a konok zsaru azonban nem hagyja ennyiben az esetet: leüti nagyra becsült főnökét, majd egy haverja által vezetett helikopterről a vonatra zsonglőrködi magát. Ekkora már rendesen beindulnak az események. Egyrészt egy földönkívüli létforma gyilkolja titokban az embereket, miközben egyre inkább sokszorozza magát és növekedésre hajlamos, aztán ott egy magára bombát erősítő merénylő, aki nem ért egyet a jövendőbeli elnök kampányával, nem utolsósorban pedig valakinek irányítania kellene a vonatot, mert a vezetőt is kiiktatta a monszter…

Baromi elszánt és félelmet nem ismerő arckifejezéssel bíró Lou Diamond Phillips és hasonszőrű B-filmekben tobzódó (nettó eldobható) szereplők játékán és a borzalmasnál is rosszabb effekteken kívül talán csak a néha felvillanó makett-vasút látványa tesz túl, no meg a szörnyek. Ezeknél jobb esetben egy-két könnycseppet is illik elmorzsolni. Ugyanis szerencsétlenek annyira bénák, hogy tényleg sajnálni lehet őket. Eredendően egy rakétamozgással bíró (értsd: állandóan suhogó pacaként nem-látható), máskor pedig a teleportációs képességeiket színvonaltalan kékes villanással jelző lények, akik Alien-mintára az embereket gazdatestként használják – néha csak kibújnak belőlük, néha azt látványosan fel is zabálják -, de eredendően kutyaszerű pofát vágó földönkívüliként jelennek meg. Továbbá a készítők különös hangsúlyt fektettek a tejfehérben pompázó, feltehetően gonoszságot sugalló szemük kiemelésére, ezt többször is mutatják a pillantás-szekvenciák képében.

Igazából elég förtelmes egy film ahhoz, hogy baráti társaságban, más hulladék mozikat kedvelő emberekkel együtt jókat röhögcséljünk rajta. Erre a célra hibátlan alkotás, amúgy kuka.

Értékelés: 4/10

eyescream