A Cinegore ördöngös hetéhez először egy hiánypótló dupla-kritikával járulnék hozzá. Ahogy az lenni szokott a folytatás már jóval halványabb, mint elődje, de Az utolsó ördögűzés-t nem csak a found footage szerelmeseinek ajánlom. Mindkét írás közvetlenül a filmek megtekintését követően készült 2011-ben és 2013-ban, kéretik ilyen szemmel olvasni!
A bennem kavargó legnagyobb kérdés az volt a mozi megtekintése előtt, hogy Eli Roth jó filmhez adta-e a nevét? Ha anyagilag nézzük a válasz egyértelmű igen, hiszen a 2 millió dollárból készült alkotás már 40 milliós összbevétel felett jár a mozikban. Ehhez ugye tegyük majd hozzá a BD/DVD eladásokat. Szóval financiálisan bejött a dolog, de ettől még a film lehet rossz.
Nos szerencsére nem az. Azt azért nem árt leszögezni, hogy én kedvelem az ilyen áldokumentarista/kézikamerás horrorokat, tök mindegy mi a téma. A szubzsánert nem nehéz kitalálni, de azért szerintem a cím kicsit megtévesztő lehet. Nem akarok poént lelőni, de azért egy sima ördögűzésnél azért több van a dologban. A sztori egy kiábrándult papról szól, aki hajlandó kamerák előtt bemutatni a trükkjeit, amiket egy ál-ördögűzés során szokott bemutatni. A szent cél az lenne, hogy a hasonló kuruzslókat lebuktatva jól beakasszanak az egyháznak, és megóvják az ártatlan fiatalok testi épségét.
A gond csak annyi, hogy úgy tűnik Louisianaban sikerült egy igazi démonra bukkanniuk. A film marketingje eléggé megtévesztő, hiszen a filmben nincs túl sok ördögűzős jelenet, inkább a drámai elemek érvényesülnek jobban. Ettől függetlenül nekem tetszett, bár azért néhol elég unalmas volt. A stílus miatt sajnos a sztori sem kerekedik ki annyira, maradnak nyitott szálak, de soha rosszabb kézikamerás horrort!
10/8
Csak idő kérdése volt a folytatás elkészítése, hiszen az Eli Roth nevével reklámozott első rész kb. hetven millát hozott a moziknál a két millió dolláros készítési költséggel szemben. Én kedveltem az elsőt, a szokásos ördögűzős sztorit sikerült néhány helyen megcsavarniuk, ami miatt én elég jól szórakoztam rajta. Sajnos a második rész csak nyomokban emlékeztetett az elsőre, ha lenne egy szabad hétvégém én tized ennyiért is összedobok egy ilyen forgatókönyvet.
Sajnos azonban anyagilag már ez a rész is bőven pluszban van, ráadásul a befejezést is úgy alakították, hogy ne okozzon nagy gondot összedobni a következőt, szóval lélekben már készülhetünk a harmadik utolsó ördögűzésre. A sztori pont ott folytatódik, ahol az előd befejeződött, a film abszolút csúcspontja az elején látható kis összefoglaló az első részről. Nell ezután kisebb kitérővel egy speciális intézményben landol, ahol megpróbálja elfelejteni a múltat. Vagyis inkább megpróbálják elfelejtetni vele a múltat. Ez egészen jól megy egy darabig, de szép lassan újra jelentkezik Abalam és követeli magának a testet.
A démonok nem felejtenek, főleg, ha jól érzik magukat valahol, így csak idő kérdése a végső konfrontáció. Egy abszolút röhejes ördögűzési kísérletet követően elszabadul a pokol, a film legjobb jelenetei ezután jönnek. Nincs belőlük sok, úgyhogy hamar véget is érnek szenvedéseink. Röviden összefoglalva a film első kétharmada baromi unalmas és néha elég blőd, az utolsó harmad pedig vérszegény a korhatár-besorolás miatt. Itt azért lenne néhány jó jelenet, de többnyire kimaradunk belőle. Abszolút felejthető folytatás, simán kihagyható darab.
10/4
afiaf
Be the first to comment on "The Last Exorcism (2010) & The Last Exorcism II (2013)"