A pozitív és a negatív oldal megkülönböztetése nem csupán a filmművészet, de rengeteg egyéb műalkotás egyik alapvető vonása; irányvonalat ad, amely mentén a cselekmény szereplőit elhelyezhetjük a történetben betöltött szerepük alapján a jó és gonosz képzeletbeli palettáján. Nyilvánvalóan műfajtól és műtől függő, hogy a karakterek mennyire árnyaltak és mennyire könnyen sorolhatók egyik vagy másik oldalhoz, sok esetben pedig egyáltalán maga a kategorizálás, a személyiségvonások és a tettek alapján rendkívül nehéz. A nemrégiben napvilágot látott Vaksötét is ezt a dilemmát használja fel a cselekmény kibontakoztatásához..

Történetünk főszereplői egy kisstílű betörőbanda tagjai, akik szigorúan egy bizonyos értékhatár alatt dolgoznak, kiskaput hagyva ezzel maguknak a törvény kereteit figyelembe véve. Azonban egy alkalommal a csapat tagjai információt kapnak egy érdekes munkát illetően: egy látását vesztett, egyedül élő háborús veterán egy kártérítési per során hatalmas mennyiségű pénzhez jutott, amit otthonában tárol. A látszólag teljes mértékig kiszolgáltatott helyzetben lévő férfi aligha képezhet akadályt három, mindenre elszánt rablónak – hőseink pedig ugyanezt gondolva hamarosan a tettek mezejére lépnek. Rövid és elhanyagolható mértékű moralizálást követően fejest is ugranak az akcióba, ahol hamar kiderül, hogy korántsem olyan egyszerű a dolguk, mint amire számítottak, a kérdés csupán az, mekkora árat hajlandóak fizetni a zsákmányért..

Egy vak embert kirabolni még rosszabb helyeken sem tartozik a becsülendő tettek közé, így a néző könnyen találhatja ellenszenvesnek a három fiatalt, akik fittyet hányva minden íratlan szabályra, a pénzéhségtől elvakítva megkísérlik vagyonától megfosztani a házában egyedül élő veteránt. Ám, ahogyan azt az előzetesben is láthattuk, a házigazdának is van valami a füle mögött, ebből adódhat az a helyzet, hogy a film körülbelül kétharmadáig egészen nehéz eldönteni, kinek is drukkoljunk. Az ötletes szituációért és felvetésért már alapból egy nagy pluszpont jár a készítőknek, és ami azt illeti, a megvalósítás is ügyesre sikeredett, minden apróbb hiba ellenére.

Nyilvánvalóan, kisebb logikai buktatókban nincs hiány, a szereplők néha egészen különös ötletektől vezérelve döntenek, de mindez nem elég ahhoz, hogy jelentős mértékben rontson az összképen. A befejezés minden bizonnyal megosztja majd a nézőket, hiszen valaki hatásvadásznak, egyesek irreálisnak tartják, de lesznek, akik nem találnak rajta kivetnivalót. A film értékelését tekintve azonban úgy gondolom, már jóval többen fognak egyetérteni abban, hogy a Vaksötét szórakoztató, korrekt film lett, egyfajta üde színfolt az eddig kevésbé ragyogó 2016-os horrorfelhozatalt nézve.

Értékelés: 7/10

Kinek ajánljuk: Akik szimpla kikapcsolódásra vágynak egy akcióthriller keretein belül.

(Absvrd)