Mel Gibson egyike a legmegosztóbb hollywoodi rendezőknek. Filmjei közül az elmúlt másfél évtizedben több is éles vitákat generált mind a filmes szakma berkein belül, mind a hétköznapi nézők köreiben. A 2006-os Apocalypto bár a neves kritikusok jelentős hányada szerint fajsúlyos mű lett, többek elítélték naturális képi ábrázolásmódja és burkoltabb politikai, társadalomkritikai szegmensei miatt.

Egy nagy civilizáció nem hódítható meg kívülről, amíg nem pusztítja el önmagát – olvashatjuk a nyitó képkockán, és a Will Duranttól származó idézet képzi az Apocalypto mondanivalójának alapját a továbbiakban is. Történetünk főhőse egy Jaguár Mancs névre hallgató fiatalember, aki egy közép-amerikai indián törzs tagja, aki családjával és barátaival éli hétköznapjait valahol az esőerdők mélyén. A viszonylag idillinek mondható hétköznapokat gyökerestül felforgatja egy támadás, ahol egy maja harcosokból álló csoport lemészárolja a falu lakosságának egy részét, a maradékot pedig magával hurcolja, hogy eladhassák őket egy tömeges emberáldozatot követelő szertartás lebonyolításához. A családja és önmaga életéért is kuzdő Jaguár Mancs kétségbeesetten próbál kiszabadulni fogvatartói markából, ami egy váratlan eseménynek köszönhetően sikerül is. A menekülés során azonban megöli az őt elrabló csoport vezetőjének fiát, ennek köszönhetően pedig kegyetlen embervadászat veszi kezdetét…

Jól tudjuk, hogy a mainstream történészet -bármennyire is igyekszik ennek ellentétét láttatni- sok esetben vajmi keveset tud az ősi civilizációk életvitelét, történelmét illetően, nincs ez másképp a maják esetében sem. A misztikummal átitatott civilizációról meglehetősen kevés írásos forrás áll rendelkezésünkre, ezeknek egy része pedig a hódítóként érkező konkvisztádorok tollaiból származik, akik minden alkalmat kihasználtak, hogy legitimizálják tetteiket, és az őslakosokat vérszomjas szörnyetegekként fessék le. A Gibson által prezentált világ azonban csak egy analógia, amely a majákról kialakult kétes értékű és hitelességű történeteket használja fel egy dekadens civilizáció bemutatására. A film mondanivalója nem a történelmi pontosságokban vagy épp pontatlanságokban rejlik, hanem a tiszta, biztos alapokkal és értékekkel rendelkező társadalom, kultúra szembenállását mutatja be egy önmagát fojtogató és elpusztító torz korszellemben vergődő néppel – ami, bár vélhetően valaha nagy múlttal rendelkezett, mára csupán paródiája önmagának.

Az óriási vihart kavaró Passió után két év múlva Mel Gibson egy újabb botrányfilmmel jelentkezett, a maga egyéni, jól felismerhető látásmódját, világképét felhasználva. Az autentikus hangulat érdekében ismét csak felirattal, eredeti nyelven -ami ezúttal a jukaték-maja- tekinthetjük meg a művet. A legfőképp pozitív kritikát kapó filmet antropológusok és régészek kritizálták főként, a valóban nyilvánvaló történelmi pontatlanságok és időbeli ellentmondások miatt. Mindezek azonban nem elég erős hibák ahhoz, hogy elrontsák az összképet, amely véleményem szerint igencsak erősre sikeredett.

Értékelés: 8.5/10

Kinek ajánljuk: A naturalista ábrázolásmód kedvelőinek, akiket érdekel egy történelmi köntösbe bújtatott, analógiákkal teli, MelGibsonos alkotás.

(Absvrd)