Buck-Tick nevű gothic rock banda játssza az első főcímdalt: Kuchizuke (Kiss)

Sotobamura teljesen normális kisvárosnak tűnik. Az anime is teljesen szokványos képeket mutat nekünk fiatalokról, akik a tinikor nehézségeivel küzdenek. Megumi Shimizu reménytelenül szerelmes Natsuno Yūkiba, de a fiú oda se bagózik rá (ez a motívum már ismerős lehet a Denpa Teki na Kanojoból). Sajnos másnapra a lányt valamilyen betegség éri és pár napon belül meghal. Szomorú dolog ez, pláne egy kicsiny településen, ahol mindenki ismeri a másikat. Yuuki és felesége, Azusa Koide csak nem régiben költöztek ide. Fiuk, Natsuno nem igazán kedveli ezt a helyet és kimondottan magának való fiatalember. Valahol tehát érthető, hogy nem figyelt fel a lány közeledésére. Egyedüli megtűrt barátja, Tōru Mutō ugyan próbál beszélni a fiú fejével, hogy ne legyen mindenkivel annyira ellenséges, azonban a srác teljesen apatikus és ezzel Masao Murasako haragját, gyűlöletét is kivívja. Mondjuk ez utóbbit nem túl nehéz megtennie, ugyanis Masao iszonyatosan ellenszenves és nagyon könnyen dühbe gurul. Mindehhez van vagy harminc kiló vasággyal, így bármelyik percben azt várjuk, hogy valaki irtózatosan képen törölje. Natsunot viszont egyáltalán nem érdekli semmi – de tényleg. Lehetetlen kimozdítani nyugodtságából. Még a lány halála sem rázza meg, hiszen szerinte egyszer mindenki meghal. Nem érdemes erre több szót, időt, esetleg könnycseppet pazarolnia.

Toshio Ozaki a helyi orvos, legjobb barátja pedig a templomot igazgató ifjú pap, Seishin Muroi. Döbbenten áll a doktor a fiatal lány, Megumi halálesete előtt. Egyszerűen nem talál semmit a laborleletben sem, ami megmagyarázná a – látszólag – hirtelen halált. Egyik percben még beszélget a középiskolással, aki bár kimondottan enerváltan viselkedik, de semmi sem utal rá, hogy ilyen gyorsan el kellene tőle búcsúznia. Csak fáradt, szürke a bőre, beesettek a szemei és vérszegény. Minden értéke (néhány fehérvérsejt kivételével) drasztikusan esett, de nem talál rá magyarázatot. Kisváros lévén boncolásról szó sem lehet és így hamar meg is történik a temetés. Gyászol a család és az osztálytársai. Egyedül Natsuno nem foglalkozik ezzel az egésszel.

Az emberek persze babonásak és elgondolkodnak, hogy mi történhetett, hiszen a lány teljesen életvidám és egészséges volt, ennek ellenére mindössze néhány nap leforgása alatt elhalálozott. Előtte azt mondta, hogy meglátogatja az új szomszédokat, Kirishikiéket, akik nem rég költöztek a közeli kastélyba. Lehetséges, hogy ott történt valami Megumivel?

Önmagában véve egyetlen ilyen tragikus halál is elég, hogy felzaklasson mindenkit. De másnap újabb legyengült beteg kerül az orvosi rendelőbe és ugyancsak hamar elhalálozik. Influenzás, nyári megfázásos tüneteket produkálnak a páciensek. Erőtlenek, de teljesen apatikusan viselkednek, nem nagyon reagálnak sem a külvilágra, sem a vizsgálatokra és saját bevallásuk szerint jól vannak. Valamiért mégis végső búcsút kell vennünk tőlük pár napon belül, ahelyett hogy felépülnének vagy javulna az állapotuk. Mindegyikük otthon hal meg, az az első vizit után Toshio egyszerűen nem is hall felőlük egészen a haláluk pillanatáig. Van köztük idősebb, fiatalabb, van, akinek a szíve mondja fel a szolgálatot, van, akinek a tüdejével volt panasza, van, akinek a májával. Összességében – úgy tűnik – az az egy közös bennük, hogy legyengültek. Az orvos ezért valamilyen fertőzésre gyanakszik és lekéri a havi halálozási rátát a hivatalból. Megdöbbenve tapasztalja, hogy CSAK augusztusban 12-en haltak meg eddig. Persze nem mindenki a városban, van, aki előtte elköltözött. Ez a szám napról napra emelkedni kezd és Toshio járványra gondol, melynek legfőbb tünete – komplexebben nézve – több szerv funkciózavara és leállása.
Ezért nyomozásba kezd és végül kénytelen elmondani a kórház személyzetének, hogy egy ismeretlen – esetlegesen rovarcsípés által terjesztett – fertőző betegséggel van dolguk.

Mindeközben Natsunot furcsa érzés keríti hatalmába és nem érzi magát éjszaka biztonságban a saját lakásában, ágyában. Persze apja ezt kineveti, szerinte csak kamaszodik a fiú. Azonban egyik este, mikor Tōrunál alszik – úgy gondolja, hogy ott nem eshet baja – furcsa álmot lát, melyben Megumi megharapja legjobb barátja nyakát. Utána is néz ennek, de reggel semmit sem talál Tōru bőrén. Meg is nyugodna, ha a fiú – ugyanolyan gyorsan, miként a többiek – le nem betegedne. Ekkor kutatómunkába kezd és megnéz egy filmet a vámpírokról. Majd megkeresi az orvost és megkérdezi tőle, hogy Megumi valóban halott volt-e, mikor eltemették, hiszen mintha látta volna azután… Toshio tréfálkozik, hogy minden bizonnyal meghalt, hacsak nem vámpír vagy zombi volt. És döbbenten elgondolkozik, mikor Natsuno reakció nélkül faképnél hagyja.

Seishin Muroi szentélyében megjelenik egy fiatal lányka, furcsa szemekkel. Sunako Kirishikinek hívják és érdeklődni kezd a fiú novellái iránt. Azt mondja, hogy rajongója és különösen izgalmasnak találta Seishi Káinról és Ábelről, valamint a shikikről írta értekezését. A shikik (shiki = 屍鬼 jelentése: 屍 = test, 鬼 = gonosz szellem, tehát: testdémon) olyan démonok, amelyek testeket irányítanak. Egyfajta élőholtak, melyek saját akarattal is rendelkezhetnek. Az ifjú pap Káin és Ábel történetéhez hasonlítja az emberek és a shikik kapcsolatát − aki esetleg látta a Trinity Blood című remekművet, annak ismerős lehet ez a történeti megközelítés a vámpírok és az élők viszonyát boncolgatva.
Többször összeakad a szerzetes Sunakoval és sokat beszélgetnek erről a témáról. A lány elárulja neki, hogy nappal muszáj a házban tartózkodnia és kerülnie kell a napfényt, mert a bőre nagyon érzékeny az UV-sugárzásra.
Seishint is mélyen érinti a rengeteg haláleset és rengeteget gondolkozik ezen, apjával is megosztja aggodalmait. Később Toshiohoz fordul, aki megfeddi, mert spirituális hátteret sejt a halálok hátterében és élőholtakon gondolkodik.

Kaori és Akira Tanaka megpillantják Megumit, amint Natsuno háza körül ólálkodik és ráeszmélnek, hogy valami nagyon furcsa történik a városban. Ezt megosztják a fiúval is és – miután Natsuno értekezett az orvossal – elindulnak, hogy kiássák a lány holttestét, hogy azt teljesen üresen találják.

Intenzív cselekmény, kiszámíthatatlan fordulatok és emelkedő bodycount jellemzi a sorozatot. Úgy tűnhet, hogy sok mindent elmondtam az eseményekkel kapcsolatban, pedig még csak a legelején járunk a 22 részes animének. Szuggesztív látványvilág, elképesztő hajköltemények, hátborzongató horror ez, melynek karaktereiért Shinji Ochi volt a felelős. Olyan híresebb művekben segédkezett, mint az X filmje, a Twilight of the Dark Master, a Steins;Gate Fuka Ryōiki no Déjà vu, a Vampire Hunter D: Bloodlust, illetve a Shangri-La. Nagyon kreatívak a figurák, részletesen kidolgozottak, és amire különösen érdemes figyelni – mert rettenetesen nyugtalanítóak, beszédesek lettek –, azok a szemek. Gyönyörű munka minden szempontból és elképesztően nyomasztó hangulatot kölcsönöznek a Shikinek.
Az animét Tetsuro Amino rendezte, aki például a Mobile Suit SD Gundam és a Macross 7 franchise-okban vállalt be epizódokat. Az első ilyen műfajú DVD-m, az Iria – Zeiram the Animation is az ő munkáját dicséri.

A zenéjét Yasuharu Takanashi írta és érdemes rá is odafigyelni! Pompásan passzol az egész világhoz és kísértetiessé, pszicho-horrorrá változtatja az amúgy rajzolt művet. Minden halál tragikus, minden új titok megrendítően érzelmesen derül ki. Minden eszköz mélyen depresszív, drámai irányba terel bennünket és nem hagyja, hogy levegőhöz jussunk, egyszerűen beszippant minket és átjár a melankolikus, fojtó hangulat. A karakterek nem a szokványos vámpírok. Sokkal több van mögöttük, bennük, de ezt mindenki maga fedezze fel, nem szeretnék többet elárulni. Yasuharu szerezte egyébként az Ayakashi – Samurai Horror Tales Goblin Cat epizódjának, a Gantznak, a Hell Girl mindhárom évadának, az Ikki Tousennek, a Naruto Shippūdennek, valamint a Mononokének a zenéjét is.

Külön érdekesnek találtam az epizódok címét. A japán karakterek ugyanis külön-külön is jelenteknek valamit és egybeolvasva egészen másra is utalhatnak.

1. 第遺血話 – Első epizódot jelent, de 第 = első, 遺 = örökség, 血 = vér, 話 = történet, így Első vér.
2. 第腐堕話 – Második epizódot jelent, de第 = sorszámként az ezt követő kanjival második, 腐 = rothadás, bomlás, 堕 = esés, 話= történet, így Második rothadás.
3. 第惨話 – Harmadik epizódot jelent, de第 = sorszámként az ezt követő kanjival harmadik, 惨 = szerencsétlenség, 話 = történet, avagy Harmadik tragédia.
4. 第死話 – Negyedik halál
5. 第偽話 – Ötödik fondorlat
6. 第髏苦話 – Hatodik koponya
7. 第弑魑話 – Hetedik gyilkos démon
8. 第夜話 – Nyolcadik éjszaka
9. 第柩話 – Kilencedik koporsó
10. 第悼話 – Tízedik gyász
11. 第悼と悲屠話 – Tizenegyedik szomorú véres mészárlás
12. 第悼と腐堕話 – Tizenkettedik rothadás
13. 第悼と惨話 – Tizenharmadik tragédia
14. 第悼と死話 – Tizennegyedik halál
15. 第悼と偽話 – Tizenötödik fondorlat
16. 第悼と髏苦話 – Tizenhatodik koponya
17. 第悼と弑魑話 – Tizenhetedik gyilkos démon
18. 第悼と夜話 – Tizennyolcadik halál
19. 第悼と柩話 – Tizenkilencedik koporsó
20. 第腐汰悼話 – Huszadik gyász
21. (20,5.) 第腐汰悼と犯話 – Huszadik gyász és ármány
22. 第腐汰悼と悲屠話 – Huszonegyedik szomorú mészárlás
23. (21,5.) 第腐汰悼遺血と犯話 – Huszonegyedik szomorú véres mészárlás és ármány
24. 蔡蒐話 – Vészjósló vég

A 20,5. és a 21,5. részek csak a DVD-ken elérhetőek és − bár szorosan kapcsolódnak hozzá − nem feltétlenül szükségesek a történethez. Olyan, mintha kivágott epizódok lennének, hiszen egy-egy karakter viselkedését, illetve egy eseménysorozatot mutatnak be közelebbről. Hozzáadnak a sorozathoz, de nem kihagyhatatlanok.

Kritikát nagyon nehéz volna megfogalmazni az animével kapcsolatban, hiszen túlfényezni nem szeretném, mégis minden olyan jól sikeredett és fantasztikusan kiegészíti egymást, hogy gyakorlatilag egyedül a legvégével tudnék kicsit kötözködni. Egyetlen mozzanatot hiányoltam a műből, ami végig ott lebegett a levegőben, egyszerűen annyira könnyen adta magát, mintha tálcán kínálták volna. Aki megnézi és látta már a – már felemlegetett – Trinity Blood című sorozatot, az valószínűleg sejti, mire szeretnék kilyukadni, de nem szeretném elspoilerezni. A lényeg, hogy egy egészen picikét ledöbbentem a legvégén. Mondjuk nem ritka, hogy egy történet félig nyitva marad és ugyanakkor lezártnak is tekinthető. Ezt a fogást szeretik alkalmazni az anime készítők – például az Elfen Lied-ben is –, ezért nem éreztem csalódottságot, inkább folytatás lehetőségét kaptam el, hiszen a sztori továbbvihető is, meg nem is.
Nem nehéz kitalálni, hogy a Shiki nagyon feszült, érzelmes, intenzív, fordulatos, vérdús, meglepően melankolikus és szuggesztív, magával ragadó – és nem eresztő – ezért a toplistámba sorolnám, olyan művek közé, melyeket már fent megemlítettem. Rengeteg filozófiai kérdést boncolgat tabuk nélkül, elrejtve a sorok között, érdemes odafigyelni a dialógusokra. Ajánlom mindenkinek, érdemes megnéznetek és átadnotok magatokat az érzésnek, hogy egy anime ennyire zseniális is tud lenni. Hogy a zene mennyit tud dobni egy-egy művön, azt már a Le Portrait de Petite Cossette esetén is láthattuk. Itt minden a helyén van. Élvezzétek!!!

Kanon x Kanon Calendula Requiem című száma a második főcímdal

Értékelés: 10/10

Smaragd Sárkány