Egy mókás hétvége az angol vidéki kis faluban egy pár fiatallal. Mi romolhat el? Hát, elég sok minden, ha a srácok fiatalkorú bűnözők, a vendégszerető vidékiek pedig túlságosan vendégszeretők…

Mortlake egy pár házból álló, lerohadt kis falu valahol Yorkshire-ban, lakói pedig abberált elmebetegek. Ugyanis régen az a módi járta, hogy a “problémás egyedeket” elrejtették szem elöl, és megfeledkeztek róluk. Ezek az emberek pedig egymás közt szaporodtak tovább, a végeredmény pedig egy olyan társaság, melyet a világon bármelyik horror cirkusz megirigyelhet.
Ebbe a remek közösségbe kerül egy fiatal tínédzserbanda és az őket vigyázó két gyámügyes. Kívülállóként hamar konfrontálódnak a lakókkal, és megkezdődik számukra a pokol. Hiszen ők nem többek, mint szórakoztató elemek egy olyan közegben, ahol a szórakozást a kínzások és kivégzések jelentik.

Alex Chandon író/rendező számára nem ismeretlen a műfaj, már a nyolcvanas években is írt, rendezett, forgatott, vágott és szerepelt is a saját filmjeiben, szóval otthonosan mozog a horror világában. A sok éves tapasztalat meglátszik a filmen, hiszen technikailag egy abszolút rendben összerakott másfél óráról van szó. Bizonyára örülhetnek a gore és splatter rajongók, hiszen az Inbred nem a sziporkázó dialógusok, vagy a körmönfont vonalvezetés miatt híresült el, hanem a szenny, mocsok és erőszak jegyében elkészült film büszkén bővelkedik minőségi vérengzésben.

A legtöbb ilyen film a szereplők közti gyenge, vagy semmilyen viszony miatt siklik ki, de szerencsére jelen esetben meglehetősen jó a fiatalkorű bűnözők és a gyámügyeseik kapcsolata. Egész jó jellemek, annak ellenére, hogy sok a klisés ismertetőjegy. Sajnos a rendező nem kezdett sokat az ígéretes alapfelálással, minden arra ment ki, hogy miféle beteg módon ölje le őket. Kár… árnyaltabb szituációk, valami jó háttérsztori, és az Inbred lehetett volna egy igen emlékezetes alkotás.

Ez egy elég beteg film. Az a fajta “szórakozás” (mindenki döntse el, hogy annak tartja-e), ahol a beleknél és levágott testrészeknél sokkal jobban megbotránkozunk a kínzások kegyetlenségein, és azokon az abberált karaktereken, akik elkövetik ezeket. Pedig vérből és belekből is van bőven…

értékelés: 6/10

levyathan