A vámpírtörténetek sokfélék lehetnek. A klasszikus – Lugosi Béla Drakulája, Murnau Nosferatuja –, világtól elvonultan élő vérszívó alakja után megjelentek gore horrorba áthajló munkák. Majd Coppola megmutatta nekünk, hogy egy szörnyetegnek akár tragikus, drámai arca is lehet. Átok, mágia, fertőzés, csók, szex… Többféleképpen is terjeszthetővé, megszerezhetővé vált a néhol romantikus színezetet kapó vérszopó létforma. A Lament of the Lamb-ben egy kicsit eltérő – bár korántsem új – oldalról nyújt betekintést ebbe a kérdésbe.

Kazuna Takashirot korán elhagyta a családja, és most ”nagybátyja”, és ”nagynénje” nevelik. Átlagosnak mondható diákéveit tölti, amikor egy napon, egy barátja, You Yaegashi festőszakkörön megvágja a kezét, kiserken a vére és ennek hatására émelygő érzés tör a fiúra. Felidéződik benne a szülői ház és egy véres szájú kislány képe. A jelenésen elgondolkodva meglátogatja a helyet, ahol felnőtt, és mindent úgy talál, ahogy egykoron volt. Meglepetésére a házban ikertestvére, Chizuna lakik. Tőle megtudja, hogy a család nőtagjain valamiféle átok ül, és hogy apja már egy ideje halott.

A fiút sokkolják az események, nem tud mit kezdeni az információval. Gyermekkori képek villannak fel az agyában, azt veszi észre, hogy a vér, a lüktető erek látványának hatására furcsa rosszullét, éhség lesz úrrá rajta. Eszébe jutnak testvére szavai a betegségről, átokról, mely a családot érinti, és vérszomj formájában nyilvánul meg. Szokás szerint Kazuna tiltakozik a sürgető vágy ellen, de végül – más választása nem lévén – Chizuna véréből kell kortyolnia.

Amit akkor még nem sejt, hogy a család átka ennél sokkal vészjóslóbb, borzalmasabb, tragikusabb. Halvány reményt Doctor Minase, a család régi barátja nyújthatna a testvérpár számára, és egy titokzatos szer, amely kordában tarthatja a betegség tüneteit.

Gisaburō Sugii négy részes OVA-ja, a Lament of the Lamb egy komor, dark, nyomasztó környezetbe, szituációba kalauzol el minket. Nem csak az események témája, hanem a képsorok összeállítása, vágása is mély, feszült hangulatot festenek elénk. Kilátástalanság, tragédia, családi kötelékek, barátság, szerelem… Nem a megszokott hangnem, helyette bénító, nyugtalan csendek. Egy csepp vidámságot sem csempésztek a történetbe, a kezdetektől egy szomorú végkifejletet sugallva.

Olyanoknak ajánlom, akik nem ijednek meg a mélyebb gondolatoktól, akik kedvelik a mélabús, vontatottabb, elgondolkodtatóbb alkotásokat. A vámpírlét tragikus, elkerülhetetlennek látszó oldalát tárják elénk.

Értékelés: 8/10

Smaragd Sárkány