Számos vallásban találhatunk utalásokat, de ősi legendákban, valamint a babonás emberek hitrendszerében is gyakran szerepelnek spirituális árnyéklények, illetve ezekhez hasonló természetfölötti entitások, amik szkeptikus szemmel nézve leginkább csak öngerjesztő illúziónak, vagy szimpla hallucinációnak, esetleg valamely kábítószer mellékhatásának tűnhet. Valójában azonban nincs rá meggyőző magyarázat, se cáfolat…

Charlie Crowe rádiós műsorvezető, aki egy kevésbé hallgatott műsorsávot vezet, Éjjeli műszak címmel. Egyik alkalommal egy kétségbeesett fiatal srác hívja, hogy „árnyékembereket” lát mindenhol, és nem tud szabadulni tőlük. Nyilván dilisnek hiszi, ami nagyrészt érthető, de amikor másnap egy bizonyítékokat tartalmazó csomagot kap tőle, eléggé felkelti érdeklődését a téma. Este a srác újra hívja, de amikor elkeseredésében lövés dördül a vonalban, komolyra fordul az ügy.

A kórházba szállított srác másnap álmában rejtélyes módon elhalálozik, amikor pedig nemsokára két hasonló eset történik (szintén fiatalok az áldozatok), Charlie még jobban beleveti magát a nyomozásba. Társául szegődött egészségügyben dolgozó csajjal aztán olyan felfedezéseket tesznek, amit maguk sem igazán akarnak elhinni…

Amikor elkezdődött a film, és vázolták az alapszituációt (leszálló ágban lévő rádiós műsorvezető, bizarr telefonáló, fura lények), szinte teljesen meg voltam győződve, hogy a Ghost on Air c. japán thriller amerikai adaptációját fogom viszontlátni – szerencsére nem így történt. A cselekményt ál-dokumentalista stílusú bevágásokkal (hasonlót legutóbb A negyedik típusú találkozásokban láttam) hihetőbbé varázsoló thriller igazából pszichológiailag akar hatni, és én azt mondom, sikerül is neki! Pár rövid snitten kívül semmi fizikálisan ijesztővel nem találkozhatunk a cselekmény másfél órája alatt, viszont a folyamat, amit bemutatni hivatott (vagyis egy öngerjesztő mechanizmus) tényleg zavarba ejtően bizarr, és ily módon hozza ránk a frászt!

Értékelés: 7/10

eyescream