Nem vagyunk egyedül a világban – hányszor, de hányszor gondolkodtunk már el ezen az egyszerűnek hangzó, ám annál jóval bonyolultabb tézisen. James Ward Byrkit elsőfilmes rendező, a Találmány c. időutazós thrillerhez hasonlóan, szinte minimális eszközigénnyel élve próbálja körüljárni ezt az rendkívül izgalmas kérdéskört úgy, hogy közben szereplőit szinte ki se engedi a szobából!

Adott egy kellemes hangulatú baráti vacsora, ami egészen véletlenül éppen egybeesik egy bizonyos ritkán látható üstökös megjelenésével. Mobiltelefonjaik egy ideje már szarakodnak, aztán egyszer csak kihunynak a fények, és az egész környék sötétségbe borul. Hőseink világosságot látnak a közelben, így egy kisebb csoport a közeli házhoz megy segítségért. Mikor visszatérnek, hihetetlen dolgot állítanak, vagyis hogy odabent saját magukat látták. De ez még mind semmi ahhoz képest, ami ezek után fog történni…

Eme szegényesnek tűnő plot vázolása senki se tévesszen meg, ugyanis egy igazán szórakoztató, másfél órás szoba sci-fi kerekedik ki belőle. Ez utóbbi kifejezést főleg azok tudják értékelni, akik már látták Az őslakó (Ember a földről) c. hasonlóan szűk térben játszódó, ám rendkívül agyalós, fantasztikus kamaradarabot. Mivel egész végig belső térben, gyakorlatilag egy nappaliban (és még pár másik helyiségben) mozgunk és hihetetlennek tűnő CGI sem zavar meg minket a cselekmény folyása közben, mégis mi a fenétől lehet így izgalmas, ráadásul tudományos-fantasztikusan?

Választ pedig a kreatív alapötlet, és az ebből kibontakozó számtalan lehetőség adja meg úgy, hogy közben a szereplők között fellépő (illetve folyamatosan mozgásban lévő) drámai helyzetek mind-mind hozzátesznek, és kerekre formálják az egészet. Amikor már úgy tűnik, nagyjából képben vagyunk a történtekkel, még egy kis csavarral bonyolítják az egészet, nehogy már a komfortérzésünk domináljon, haha! Ugyan a végére már egy kissé elnyújtottnak éreztem, viszont mindezért kárpótolt a független filmezés low-tech varázsa!

Értékelés: 8/10

eyescream