A 2008. halloweenjén bemutatott film egy csomó díjat nyert kisebb fesztiválokon, szerintem teljesen megérdemelten. A klasszikus parazitás zsáner darab egy arctalan ellenséggel állítja szembe szereplőit, de még mindig tud friss motívumokat vinni a műfajba. Ezen kívül nem veszi túl komolyan magát, és ez kifejezetten előnyére válik.

Seth és Polly évfordulós kempingezése a magatehetetlenség kudarcába fulladt, míg Dennis és Lacey menekülés közben lerobbantak az úton egy nemzeti park kellős közepén. Balszerencséjük összehozta őket, majd négyüket egy egészen furcsa állattetemmel. Az igazán bökős kis jószág támadása és az egyik lány őrült haluzós rohama kezdi még rosszabbra fordítani az amúgy sem rózsás közhangulatot. Egy benzinkúton próbálnak segítséget keresni.

A kút azonban elhagyatottnak látszik, de természetesen mégsem az… Az évszázados kocsányos tölgyek árnyékában serényen hullanak az emberek, a maradék egészen érdekes túlélő praktikákat próbál ki, miközben azért szépen haladnak a hasonló filmek kitaposott útvonalán.

Bár egészen sablonos karakterként indulnak a szereplők, érdekesen oldották meg, hogy folyton változik az egymáshoz való viszonyuk, ezzel fokozatosan egyre mélyebben megismerjük őket. A tüskés izé nagyon ijesztő ötlet szerintem, aminek a sötétségét oldja, hogy egy kézben kel önálló életre, Addamsék után szabadon. Nekünk egy szuper Horror kripta című három filmes díszdobozban van meg itthon, aminek örülök, mert szívesen megnézem újra.

értékelés: 8/10

DeerWoman