A huszadik század kései szürrealizmusának egyik népszerűbb alakja, az Alien-filmek koncepcionális megalkotója, melynek elismeréseként 1980-ban megkapta a legjobb vizuális effektusokért járó Oscar-díjat. Svájci születésű polihisztor, akinek futurisztikus, fantáziába hajló biomechanikus stílusa teljesen egyedülálló, tehetségét olyan művészeti ágakban kamatoztatva, mint festészet, szobrászat, valamint képzőművészet, de ezen kívül tervezett még bútorokat, lemezborítókat, valamint filmes jelmezalkotóként is rendkívül elismert.

Hans Rudolf Giger 1940. február 5-én született a svájci Chur-ban. A katolikus neveltetésben részesülő, visszahúzódó és zárkózott személyiségű fiú a gimnázium befejezése után építészetet és ipari formatervezést tanult a zürichi Alkalmazott Művészetek Főiskoláján. Diploma után bútortervezőként kezdett el dolgozni, s rövid időn belül sikeres belsőépítésszé vált, de közben folyamatosan jelentek meg saját munkáiból kiállítások.

Giger munkásságát leginkább a szürrealizmushoz szokták sorolni, unikumnak számító biomechanikus stílusa (technika és az emberi hús összekapcsolódása) pedig semmivel össze nem keverhető. Bevallottan hatott rá Salvador Dalí és Ernst Fuchs művészete, de egyik legsikeresebb gyűjteményét például az H. P. Lovecraft által kitalált, okkult grimoire, a Necronomicon-hoz kapcsolódó, bizarr képei alkotják.

Rendkívül sokféle művészeti ágban alkotott. Korai tusrajzoktól kezdve az olaj (később az airbrush technikával készült) festményeken és a poliészter-, illetve fémszobrokon át az egyedi kialakítású bútorokig bezárólag. Ez utóbbira kiváló példa a Dűne című filmben látható Harkonnen-székek. Ezenkívül, előszeretettel tervezett lemezborítókat (Emerson, Lake and Palmer, Danzig, Debbie Harry, Celtic Frost, Dead Kennedys, Carcass, Böhse Onkelz), de ő alakította ki például Jonathan Davis (KoRn) mikrofonállványát is. Ha ez nem lenne elég, a számítógépes játékokból is kivette a részét: Dark Seed első és második része fűződik a nevéhez.

Filmes világban elért legnagyobb sikere egyértelműen az 1980-ban A nyolcadik utas: a Halál című sci-fi filmben nyújtott vizuális effektusokért járó Oscar-díj volt, de a későbbi Alien-filmekben is megjelenő munkásságán kívül még számos moziban láthatjuk a keze nyomát. Így például a Poltergeist II., A lény, valamint a Gyilkos kotonok trash-horror komédiában, de a Mindörökké Batman eredeti Batmobilja is az ő nevéhez fűződik, ami aztán végül nem került be a filmbe.

Még életében bár nyílt róla Tokióban, New York-ban (azóta mindkettő megszűnt), majd szülővárosában Chur-ban, jelenleg pedig a svájci Gruyéres várja a látogatókat a Giger-múzeum. Utóbbi időben Zürich-ben élt és dolgozott, amíg egy szerencsétlen baleset következtében belehalt a sérüléseibe.

REST IN PEACE