Aki egy kicsit is odavan a gumiszörnyes korszakért, annak szinte kötelező megtekinteni ezt a földönkívüli szörnyes, átváltozós, laboratóriumban élet-halál játszmát bemutató remekművet, melyet töketlen biztonsági őrök mellett vernyákoló harmincéves tinédzserek dobnak fel! Igazi, bűnös élvezet, annak viszont első osztályú!

Film első fele gyakorlatilag szinte csak visszaemlékezésekből áll. Elmesélik, hogy egy biológiai kutatóintézetben – természetesen a kormány beleegyezésével – titkos kísérleteket végeznek földönkívüliekkel. Az egyik nagyra becsült tudóst megharapja a kísérlet alanyául szolgáló gumiszörny, aminek következtében átváltozik egy amorf izévé, és kinyírja kollégáját, majd pedig az egyik biztonsági őr következik.

Mivel a biztiboy nagyobbik lánya halálra aggódja magát, ezért a faterja által, véletlenül az éjjeli szekrényen felejtett beléptető segítségével másodmagával beszökik az intézetbe, ahova aztán titokban húga is követi. Egyetemi tanulmányai során megszerzett számítógépes tudásával egykettőre feltöri a komplexum biztonsági rendszerét, csak hogy megnézze, az adatbázis szerint bement-e a papája dolgozni. Később összefut az intézmény vezetője által felbérel profikkal, akik okosan egy-egy pisztollyal próbálják meg az épületben tartani az ekkora már óriásivá mutálódott szörnyet.

Miután a monszter kinyírta az összes mellékszereplőt, random módon jelenik meg különféle helyeken – ahova mérete okán amúgy be sem férne, szóval ez elég vicces tud lenni -, és jól beparáztat mindenkit. Film végére természetesen megpróbálják becsalogatni a részecskegyorsítóba, mert ugye minden, magára valamit is adó kutatóállomáson rendelkezik eggyel…

Hihetetlen lenyomata ez a kilencvenes évekbeli sci-fi/horror zsánerének: kezdve a műanyag kreatúráktól – néhol jópofa gumiszörny, néhol meg WTF monstrum -, harmincéves tinilányokon át az ilyen filmekben oly sűrű előforduló egyéb marhaságokig bezárólag. Szörnyünk igazán vagány egy teremtés: mintha egy brontosaurusra hajazó jószágot klónoztak volna valamivel, aminek vékony, csápszerű cuccai vannak, amik elkapják az áldozatokat. Továbbá zseniális, ahogy a biztonsági rendszer női hangon megszólalva egymás után többször is kitartóan figyelmezteti az éjjeli őrt, hogy „tessék már, vigyázni kérem” stb. Mindenesetre én szeretnék olyan korban élni, ahol egyetemi infó-ismereteimmel biztonsági rendszereket lehet feltörni és részecskegyorsítókat beindítani random módon!

Értékelés: 4/10

eyescream