Ezekben a hideg napokban ki ne vágyna egy kis modern török sci-fi eszetlenségre, ami egyrészt egy botrányos Csillagok háborúja, Ötödik elem paródia, nyomokban egy kis Matrix-utalással, másrészről pedig korrekt spec.effektekkel felturbózott idióta és kretén baromság, telis-tele szerethetően buzoid űrlényekkel??

Arif, egy turisztikában utazó botcsinálta fazon, aki repülő csészealjakat fotóz le (szó szerint) és megpróbálja azt igaziként eladni. Egyik nap szőnyegkereskedésébe maga Károly herceg és kísérője tér be, akiket szintén elkezd traktálni gagyi ufó-fotóival, mire legnagyobb megdöbbenésére kiderül, hogy valójában űrlények, és elrabolják őt.

A baromi gonosz Logar parancsnok és nagymama-szemüveges, kopasz segédje újabb rabszolga-begyűjtő körútját végzi, amivel Ceku hercegnő kegyeire pályázik, azonban a lány apja, Toca másvalakihez akarja hozzáadni. Arif közben összehaverkodik egy dagadt, Bob Marley Faruk nevű, szintén török (ex-kocsmáros és sci-fi forgatókönyvíró), jelenleg pedig a börtönmenzán dolgozó fazonnal, valamint a későbbiekben egy 216 nevű metroszexuális android is csatlakozik e fantasztikus duóhoz, szóval kész elmebaj.

Óriási tűzgolyó közeledik a GORA bolygóhoz, aminek megállítása csak a szent kövek segítségével lehetséges. Mivel sajnálatos módon eltűntek a használati utasítás, így Logar bevállalja, hogy saját fegyverével semmisíti meg a veszélyt, cserébe adják hozzá Cekut. Toca kénytelen belemenni az egyezségbe. Logar fegyver végül is besül, így a 216 segítségével megérkező Arif az Ötödik elem c. film tudását hasznosítva megmenti a bolygót, kérése csupán annyi, hogy engedjék haza őt és barátait. Akció sikeres, viszont Logar nem tartja be a szavát, ráadásul hamis szex-fotókkal megzsarolja Toca-t, így az kénytelen mégiscsak hozzáadni a lányát. Arif, Bob Marley, a robot meg Seku időközben kiszöknek a hulladékvárosba, és a helyi Mos Eisley bárban találnak egy tagot, akitől űrsiklót bérelnek, és elmennek megkeresni a csaj nem földi eredetű apját, de a csajszit később elfogják az utánuk küldött katonák. A többiek addig találkoznak egy Garabel nevű vak prófétával, aki jól megszaglássza őket, majd egy csomó rakit itat velük, másnap pedig Arifot egy C64-es programmal irtózatos harcossá fejlesztik a la Matrix. Visszalopóznak és kiszabadítják az éppen kényszer-esküvőjére készülő Cekut, miközben az egész akciót Bob Marley Faruk veszi kamerára. Végén a nagy ünneplés közben még arra is marad idő, hogy Hollywood-ot leoltsák…

Egyrészt dicséretes a törökök ilyen irányú törekvése, ami végeredményben nem sikerült olyan botrányosan rosszra, ahogy azt az első pillanatban gondolnánk, inkább csak a pozitív előjelű „kész elmebaj” kategória. Speciális effekteket elég klasszul dolgozták ki, mókás archív felvételek, és az idióta zenék kettőséve sincs gond, viszont a direkt béna sci-fi díszletek, és giccsesen idióta kosztümök (Logar pl. úgy néz ki, mint egy olcsó blackmetálos bazári hacukában) szerintem elég sokáig fognak kísérteni az elménkben. Akad pár kegyetlenül eltalált hülyeség (folyton visszatérő kiscsávó, kolbászfa, nagyfaszú babák meg a tépőzáras pornóújság stb.), filmünk legnagyobb baját viszont a közel két órás hosszúság mellett a konkrét forgatókönyv hiányának tudom be. Olyan, mintha jelenetről-jelenetre dobálták volna össze vicces gegekből meg paródiák konkrét elemeiből, valami laza szállal összekapcsolva. Az meg már csak tényleg hab a tortán, hogy a főszereplő személye alapból több mint rohadt irritáló (akárcsak magyar hangja), az űrlények java része pedig látens homokos, akik néhol azért próbálják titkolni, több-kevesebb sikerrel. Hercegnő viszont iszonyú fincsi suna 😉 Ha információm nem csalnak, ennek a szörnyűségnek nemrég egy folytatása is készült, úgyhogy jó lesz felkötnöm a gatyát, haha!

Értékelés: 6/10

eyescream