A nemrégiben bemutatott thaiföldi antológia annyira sikeresnek bizonyult, hogy egy évvel utána máris elkészítették a folytatást. Négy helyett ezúttal öt, a thriller és horror határmezsgyéjén egyensúlyozó történet kapott helyet a mostani gyűjteményben, és én azt mondom, van olyan klassz, mint az első rész, ha nem ütősebb!

Első történetünk a zabolátlan Pey-ről szól, akit egy bűnös cselekedete miatt egy Isten háta mögötti kolostorba küldenek. A srác megpróbál beilleszkedni, de rövid úton rájön, hogy ő nem fog megváltozni, és ennek az egésznek semmi értelme, így megszökik. Az erdőben bolyongva viszont olyan események részese lesz, amit álmában sem gondolt volna…

Érdekes szegmens; nem az a kimondottan vérfagyasztó horror-vonal, inkább egy feszültségben gazdag, jófajta WTF-thriller, ami akár egy önálló X-akták epizódként is simán megállná a helyét. 7/10

Második sztorinkban egy motorbalesetet szenvedett fiatalember kórházi élményeit követhetjük végig. Baromira szeretné, ha egyedül lenne a kórteremben, de azt sajnos még pár napig meg kell osztania egy haldokló öregemberrel, akihez egyik nap egy különös csoport érkezik, mindenféle hókuszpókusz keretében. Hősünk nem akar beleavatkozni ebbe az egészbe, viszont kíváncsiságát sem tudja véka alá rejteni, így ettől fogva különös dolgok veszik kezdetüket…

Elég bizarr egy sztori, annyit szent. Egy helyszín, minimál szereplőgárda, növekvő para-faktor, valamint egy meghökkentő befejezés. Nyami! 7/10

Egy fiatal pár stoppol, majd felveszi őket egy látszólag teljesen átlagos kamion – ilyen profán módon kezdődik a harmadik szegmens. Ám mielőtt még valaki klisés pszichopata baltás gyilkosságokra gondol, el kell mondanom, hogy nem sokkal később kopogás hallatszik a raktérből, mire megállnak, és az utazók legnagyobb megdöbbenésére halott embereket pakolnak ki… de ezzel még koránt sincs vége, haha!

Amikor elkezdődött a történet, nem sokat vártam tőle, de aztán roppant kellemeset csalódtam, mert elég rendesen van benne spiritusz, meg hát ez a zombi-vonal is elég jóravaló. 8/10

Negyedik rész Nuch-ról, egy autókereskedésben dolgozó középkorú hölgyről szól. Felsőkategóriás, hibátlan luxusverdákkal foglalkozik, egy nap mégis panasz érkezik, hogy a vételezett kocsi valójában egy roncs, és úgy lett feljavítva, ő persze nem érti az egészet. Este sokáig dolgozik, s mire észbe kap, már nem találja az autók között játszadozó gyermekét, ellenben az első osztályú masinák valami döbbenetes átalakuláson mennek keresztül…

Ez is inkább egy X-aktákba illő, thrilleres cselekmény, bár engem igazán nem fogott meg, egyszer bőven nézhető. 6/10

Ötödik, vagyis az utolsó sztori szinte egy tökéletes (oldott) zárást biztosít az egész gyűjteménynek. Kellően humoros és abszurd, hogy ne lehessen komolyan venni, viszont a fordulatok és a végső csattanó kicsit azért megbolygat(hat) minket. Ráadásul felbukkannak benne a Phobia első részében szereplő, vadvízi evezésben elhalálozott srácok, ezúttal mint stábtagok.

És, hogy miről is szól: filmforgatás zajlik, amelyről a meszelt arcú gonosz leányzót játszó színésznőt rosszullét miatt kórházba szállítják, és nemsokára meghal. Igen ám, de a szellem-színésznő mintha mi se történt volna, pár óra múlva ismét megjelenik a forgatáson, és ettől elégé megváltoznak a körülmények… 9/10

Összesítő értékelés: 7/10

eyescream