Jack Finney nevű sci-fi és thriller író, Testrablók című novellájának második feldolgozásához van ezúttal szerencsénk, amit a fiatal Donald Sutherland, Jeff Goldblum, valamint a Spokként elhíresült Leonard Nimoy főszereplésével forgattak, de igazság szerint modernebb mivoltán kívül nem sok extrát tesz hozzá a klasszikus, 1956-ban készült változathoz.

Prológus semmit nem bíz a véletlenre: láthatjuk, amikor kis földönkívüli organizmusok napszél segítségével egy idegen planétáról a Földre, egészen pontosan San Fransisco-ba vetődnek, ahol is földi virágok látszatát keltve olvadnak bele újonnan szerzett környezetükbe. Elizabeth Driscoll visz is haza egyet belőlük, mire azok még aznap este jól bekebelezik férjét.

Másnap meg ugye rá se lehet ismerni a csávóra, annyira érzelmektől mentesen ébred. Szerencsére Elizabeth-nek van egy nagy jó barátja az egészségügyi központnál, Matthew Bennell, aki rábeszéli, hogy látogassak el pszichológus haverjához, Dr. David Kibner-hez, mert ő majd biztos tud segíteni. Egy könyvbemutatón találkoznak vele, ahol megismerkednek Matthew másik cimborájával, Jack-kel. Namármost Jack neje, Nancy egy agyag masszázzsal kiegészített fürdőt vezet, itt fedeznek fel először, egy Jack-re hasonlító, mozdulatlan (még nem kifejlett) testet. Bennell szinte azonnal Elizabeth lakására hajt, ahol sikerült kicsempésznie a félkómás nőt, de ekkor már ugye belőle is félig kész a reprodukció. Mikor a rendőrség kijön, természetesen egyik testet sem sikerül nekik bemutatni.

Ekkor kezdenek el erősen gyanakodni, hogy itt többről van szó, mint egy-két testről – szinte már az egész város kezd idegen lenni. Bezárkóznak Bennell lakásába, de sajnos elalszanak, így a gubóból megszületve mindegyikőjükből elkezd formálódni egy duplikátum, de még idejében sikerült megszökniük. A városka utcáit járva Jack és Nancy magukra vonják a figyelmet, Bennel és Elizabeth addig elinalnak, de nemsokára őket is elfogják a klónok. Újra megszöknek, így látogatnak el a gubó-gyárba, ami után nem sokkal Elizabeth is véglegesen átalakul, de a történetnek még nincs vége…

Ahogy már az elején megfogalmaztam, az eredeti verzió nagy része egy az egyben visszaköszön, talán csak egy kicsit több hangsúlyt fektettek az idegen organizmusok megismerésére, gondolok itt elsősorban a film elején lévő Földre kerülési mechanizmus szemléltetésére, illetve a cselekmény során több alkalommal is bemutatott születési procedúra nyújthat még újdonságot. Szereplőink hozzák a formájukat, sőt egy kisebb jelenet elejéig, még maga Don Siegel (az eredeti változat rendezője) is megjelenik, mint taxisofőr. Aki ismeri már a történetet vagy látott valamely ehhez hasonló, megszállós-testfoglalós mozit, az egészen biztosan ebben sem fog csalódni.

Értékelés: 8/10

eyescream