Nem titok, hogy időről-időre átvizslatom a japán palettát, és jó szokásomhoz híven mindig valami egészen extrém és elmebeteg alkotásra bukkanok. Aktuális filmünk annak a Naoyuki Tomomatsu-nak köszönhetjük, aki már a Stacy: Attack of the Schoolgirl Zombies című remeket is világra szabadította, így aztán kellő mennyiségű blődségre lehet számítani az erotikus- leszbikus-gore-horror korcsosulás határmezsgyéjén egyensúlyozva…

Filmünk elején egy idegen erőszakol meg egy csajt, mire az felpattan és a keze ügyébe kerülő ollóval lenyisszantja erőszaktevője szerszámát. Ez csak egy eset a sok közül. Ugyanis történik, hogy egy Japánt ért nukleáris támadás után az emberek egyszerűen megvesznek, és kisgatyában (metálzenére) rohangászva mindenkit megerőszakolnak, aki csak útjukba kerül; magyarán őrült szex-zombikká válnak.

Főszereplőnk, egy szamurájkardos nővérke társával bemenekül egy közeli házba, ahol szintén dögös csajszik bújnak meg, matrózegyenruha, pici szoknya, ahogy már csak kell egy igazi j-horrorban, wehehe! Itt aztán egy kisebb csetepaté után lenyugszanak, és mindenki elárulja saját történetét. A nővérke például elmeséli, hogy pont szolgálatban volt, amikor a doktorok bezombultak, és elkezdték dugni a gyengébbik nemből származó pácienseiket. Amelyik aktus aztán zavartalanul kiteljesedett, annak a csajnak egyszerűen feketére színeződött az egész teste, bármit is jelentsen ez. Szerencsére neki sikerül kimenteni a másik főszereplő kis csajt. Nem sokkal ezután egymásra talál a nővérke és a pártfogoltja, ami egy önfeledt leszboszi partiban bontakozik ki. Másnap persze újabb összezördülés következik, ráadásul megjelenik az egyetlen normális (bár kissé ugye-fogyottnak látszó) fickó, aki szintén az események részesévé válik. Közben a tévében valamiféle női elöljáró nyilatkozik, mire kilőnek egy atomot, és a fél környék elpusztul.

Egyikük elvonul, de a vetkőzési akciója olyan jól sikerül, hogy az egyetlen normális férfit is szex-szörnnyé változtatja, majd újabb lények törnek be a bázisukra, alaposan seggbe-kettyintve őt. Vezérük dacolva a veszéllyel, szembeszáll a roppant kanos zombi hadsereggel, majd a túlerőnek engedve, explodálja a magára kötött dinamitot. Közben a szobába zárt, fetrengve magát dobáló kiscsaj a nővérke legnagyobb megdöbbenésére egyedül megszül valami fényességes csecsemőt, a zombi-férfiak pedig alattvalóként követik őt…

(Az ezután következő cirka tíz percben egy bakikkal kiegészített werk-filmet csempésztek az alkotók, ha valakinek még van affinitása ilyesmikre.)

Szexre éhes zombik orrba-szájba kefélik a nőket – azt hiszem, ennél jobb kombináció nem is kell egy n+1-edik japán hülyeséghez. Ebből kifolyólag láthatunk rengeteg csöcsöt (azért persze egyéb női formák is akadnak itt-ott), erőszakot meg kard által hentelt végtagokat, de igazából ez utóbbi valahol már standerd-nek számít a Machine Girl és Tokyo Gore Police által kitaposott szubzsánerben. Ezúttal hanyagolták a biomechanikus, végtagokra rögzített kütyüket, helyette fegyverek által történik a gyilok, minimális, ámde elfogható CGI-vel. Mint mondottam volt, tele van csupa jó nővel, aminek többségét bizony durván meglékelik; néha már-már az volt az érzésem, hogy nem is horrort nézek, hanem valami sunyi japcsi pornófilmet, amiben maszkokkal meg némi vérrel próbálják feldobni a hangulatot, haha! Olyan priceless jeleneteket meg muszáj megemlítenem, amikor a lefejezett zombi-doki ugyanolyan vehemenciával keféli a kiscsajt, mintha lenne feje, vagy amikor a stúdióban gruppenbe keveredett csaj hegyes mellbimbója egyszerűen betöri a kamera üveg, de az is elég nonszensz, amikor egy menekülttáborban azzal szórakoznak a nők, hogy az elkapott férfi-zombik farkát lövik széjjel, meglehetős kéjjel.

 Értékelés: 7/10

eyescream