Bár a film címe Neon City, legkevésbé szól az említett városról, sokkal inkább szól az oda vezető útról és az oda utazó emberekről…
Harry Stark (Michael Ironside ~ Hegylakó 2., A gépész, Mutánsok, Terminátor: Megváltás) egykori csendőr, egy ideje fejvadszként tevékenykedik. Miután megmenti a csinos Reno (Vanity ~ Terror Train, Tanya’s Island, The Last Dragon, Action Jackson) életét néhány a pusztákon fosztogató huligántól, akiket a köznyelv egyszerűen csak ‘senkik’-ként emleget, kideül, hogy a lány egy vörös csillag tetoválást visel a karján, amivel a különösen veszélyes bűnözőket jelölik meg. Több se kell neki, bilincset tesz rá és megindul a legközelebbi város, Jericho felé, ahol kijelentik, hogy ezt a rabot kizárólag Neon City-ben tudja ‘leadni’, így ha igényt tart a fejpénzre, magának kell elvinnie a lányt. A helyi csendőrkapitány, Stark régi ismerőse szívességet kér tőle, miszerint egy másik utast is el kellene kísérni Neon-ba, mégpedig valami gazdag fejes lányát, amire Stark nemet mond, ám a kapitány mégis elintézi, hogy így vagy úgy, de fenn legyen a menetrend szerinti járaton. Puszta véletlenül velük utazik még Stark egykori felesége, akivel nem épp rózsás a viszonyuk, valamint egy tiltott szerekkel kereskedő humorista, egy különös öregember, egy orvos és Bulk (Lyle Alzado), Stark egykori cimborája, aki anno öt kerek évet ült barátja jóvoltából. A feszültség már eleve adott, de mindezt csak tetézi, hogy a társaságban nem mindenki az, akinek mutatja magát…
A hosszú utat csak nehezíti, hogy a pusztában mindenfelé ‘senkik’ portyáznak és a kíséretükre is hiába várnak, mindemellett olyan viszontagságokkal kell még számolniuk az utazóknak, mint az úgynevezett Xander-felhő, ami sűrű szmogfelhő közvetlenül a föld szintjén, vagy a véletlenszerű, gyilkos erejű fényrobbanások, melyek egykori globális méretű lézer-, atom-, és egyéb kísérletek ‘hagyatékai’, hasonlóképpen a sugárzástól eltorzult ‘mutánsokhoz’, mint amilyen Stark fia is volt, milőtt egy genetikai ügyész aláírta a halálos ítéletét. Nos, véletlenül Stark tudomására jut, hogy ez az illető ezidőtájt éppen Neon City-ben csendőrkapitány…
Michael Ironside véleményem szerint nagyszerű karakterszínész, ezért sajnálatos, hogy ritkán jut nagyobb volumenű filmek közelébe, akárcsak Rutger Hauer (bár ő azért valamivel sűrűbben). Ezen a filmen is érződik a szerényebb költségvetés, de ennek minden rútságával és szépségével együtt a korszak hasonszőrű alkotásai mellé bátran odatehető a Neon City, hangulatában néhol talán még a klasszikus Mad Max-et is megidézi ami számomra a poszt-apokaliptikus filmek egyik alfája. Mindent összevetve a Neon City izgalmas, akciódús, hangulatos – nem világmegváltó klasszikus, de mindenképpen egy korrekt közepes darab.
5/10
phobic23
Be the first to comment on "Neon City (1991)"