Ha elegetek van már a bejgli és csillagszóró övezte ünnepi hangulatból, és egy kis gonoszságra vágytok, akkor ez a film tökéletes választás az éjféli mise helyett! Csak vicceltem, ugyanis ez az amerikai kultúrkörben elfogadott szituáción – kvázi Télapó hozza karácsonykor az ajándékot – alapuló történet legkevésbé sem érdekfeszítő feldolgozása nem más, mint egy családi vígjáték szintű gagyi egy piros ruhába bújt pankrátorral a címszerepben.

Nicholas egy meglehetősen gyökér tizenhat éves srácként tengeti mindennapjait Hell nevű átlag amerikai kisvárosban látszólag zakkant nagyapjával, és egy érte epekedő szőke sunával (őt Roswell-ből a Tess nevű csaj játssza). Karácsony napján aztán egy bölény hajtott szánnal (!) feltűnik egy fura, piros ruhás, böszme izomember, aki látszólag találomra kezdi irtani a jónépet, olyan kommersz és családbarát kivégzésekkel, ami a tizenhat karikás vígjátékokba is simán elmegy.

 

Nick közben nagyapja egyik titkos könyvéből megtudja, hogy a Télapó valójában a Sátán ivadéka, aki egy curling-játszmában elveszett fogadásnak köszönhetően eddig csak jótékonykodott a világgal, ezer évnyi szeretgetés után viszont újra gonosz formáját ölti magára, vagyis esztelen hentelésbe fog, legyen az ember jó vagy rossz, neki nem számít. Nicholas és a csajt is rövid úton betámadja a szakállas démonfajzat, de még sikerült időben elmenekülniük, srác nagyapja viszont nem ilyen mákos, szegényt elüti a bölény-szán. Néhány ízlésficamos jelenetsorral később aztán megtudjuk, hogy az öreg valójában angyal (!), és visszatért egy újbóli fogadásra, röviden kész agybaj ami ezután következik…

Ha nagyon autentikus akarok lenni, akkor azt mondanám, hogy ennek a filmnek annyi köze van a horror zsáneréhez, mint egy mai átlagos akciófilmnek, ahol emberek halnak meg, nem több. Télapó, mint gonosz karakter klassz alapötlet lenne, ha már nem rágták volna le párszor; leginkább azt érzem, hogy a ’szakállas manus humoros beszólásokkal halált osztogat’ c. irtó eredeti fejezetet akarták realizálni – nem sok sikerrel. Már nem azért, de a Reszkessetek betörőkben több izgalom és jópofaság van, mint itt. Színészi kvalitásai egy maréknyi kővel megegyező The Rock után ismét egy pankrátor kapott főszerepet egy hentelős filmben, így aztán nem csoda, hogy végig a szakálla mögé bújó Bill Goldbergre maximum robosztus testfelépítése miatt lehet emlékezni. Néhány pofás részen kívül (pl. egyházi irónia) tök gagyesz az egész, simán le lehet ülni a családdal, és halászlé mellett megtekinteni, mert eleve semmivel nem ad több élvezetet, mint egy karácsonykor minden évben levetített romantikus komédia. Ezért aztán: ha nincs más kategória.

Értékelés: 6/10

eyescream