Hazudnék, ha azzal indítanék, hogy Báthory Erzsébet értékelhetetlen alkotásokban bővelkedő horror-életműve kapcsán egyenes úton leltem rá eme fantasztikus kincsre – igazából semmitmondó címe alapján döntöttem el, hogy ez a retek kell nekem. Az meg már tényleg hab a tortán, mikor az ultra-izgalmas első percekben kiderült, hogy cikkem alanya nem más, mint ízig-vérig Asylum-termék, ráadásul rettegett grófnő mellett még egy valag másik vámpírt is szerepet kapott benne, úgymint Dracula, Nosferatu vagy éppen Orlock gróf…

2050-ben járunk – amit egyébiránt a környezet egyáltalán nem támaszt alá –, amikor az Egyezség hatására a vámpír-klánok és az őket vadászó emberek csoportja békét köt, ergó egyik sem b*sztatja a másikat. Cirka öt év múlva azonban valaki felrúgja ezt a szövetséget, majd grátiszba elintézi jó néhány vámpír-klán prominens vezetőjét.

Vámpírvadászatban rendkívül hitelességet mutató hőseink megtudják, hogy a tettes valójában a halottnak hitt Báthory Erzsébet, valamint udvarhölgyei. Maroknyi főszereplőnk szövetséges vámpírok segítségével felkerekedik hát, hogy legyőzze Báthory marhára irritáló személyiségét, közben pedig össze-vissza vámpírrá változik mindenki, de a Draculával kapcsolatos fergeteges csattanó sem hiányozhat…

Szinte minden ízében süt róla, hogy Asylum. Már eleve ott a rendkívül elcseszett, baromi unalmasan megszerkesztett, egyébiránt hülyeségektől hemzsegő sztori, aztán a röhejes karaktereket játszó csúcsbéna színészek, gagyi maszkok, nevetségesen megkoreografált jelenetek hada, és persze a kihagyhatatlan low budget körítés – ám ezúttal szerencsére a szemfacsaró CGI elmarad. Van helyette roppant fontos fejezetekre tagolódás, extra értelmes vámpír-fejbelövés meg a vérszívó-brigád is állandóan zöld levet ereszt, ha kinyírják őket – egyikről sem tudom, hogy miért vagy hogyan. Ráadásul nem hogy rövid lenne, iszonyat hosszú egybefüggő szánalom az egész.

Értékelés: 4/10

eyescream