Rohadt egy dolog másnaposan ébredni, a legrosszabb mikor még negyed íziglen részeg vagy de már érzed, hogy úton van a betegség. Ha ehhez nem kézremegés társul, hanem egyenesen egy saját életet élő gyilkos pracli aki álmodban kinyírta a családot, bizony indokolt a zaklatottság.

Anton általában nem csinál semmit. Füvezik, alszik, zenét hallgat, sulit kerüli, anyjáék megtűrik. Egyik kómásan induló reggel viszont lassacskán feltűnik neki, hogy nincs otthon tej, a kutya tálja üres, pedig általában anyuci ezekről a dolgokról gondoskodni szokott. Természetesen Anton-t annyira nem érdekli a dolog, hogy teszem azt elmenjen a boltba, ezért inkább átmegy a haverokhoz szívni egy kicsit. Hazatérvén megtalálja az ősök hulláját, és mikor segítségül áthívja a srácokat, a keze önállósítja magát és azokat is kinyírja. Még szerencse, hogy zombiként visszatérnek, együtt mégiscsak kitudnak ötölni valamit, például, hogy lekell vágni a rakoncátlan kezet, ami hiába kerül távol a gazdaszervezettől, gyilkolni ugyanúgy képes. Evil Dead 2 utánérzés, de remekül működik.

Rodman Flender direktorúr főként tévésorozatoknál munkálkodik, de amikor mozifilmet csinál, arra a horrortársadalom emlékezni szokott. 1991-ig főleg a másodvonalban producerkedet, hogy aztán rendezői debütálásával máris nyomott hagyjon maga után. Unbornnal kezdett, Leprechaun 2-vel folytatta majd pár év kihagyás után ezzel a morbid és bevállalós horrorkomédiával fejezte be. Főleg a nyolcvanas évek végén terjedtek el az „ifjúsági horrorok”, amik legfőbb jellemzője, hogy a rémfilmek nagy alakjait (vámpírok, zombik, farkasemberek stb.) tették meg főgonosznak és velük tinédzserek, gyerekek vették fel a kesztyűt (Frászkarika, The Monster Squad), vagy éppen ők maguk alakultak át valamely lénnyé (My best friends is a vampire, My Boyfriend’s Back, Midnight hour).

Természetesen morbid poénokkal, vicces, könnyed tálalásban pont a fiatalabb generációnak készültek, de mivel rengeteg utalást és fekete humort tartalmaztak ezért az idősebb, harcedzett veteránok is előszeretettel majszolták. A Kéz-őrület a második kategóriába tartozik, tehát a tini szereplők alakulnak át, legfőképp zombivá. És mivel halloween van, mint oly sok elődben itt is a fő humorforrás abból adódik, hogy mindenki azt hiszi, ez csak jelmez.

Szerencsére a vérrel és erőszakos jelenettel nem spóroltak, a groteszk komikumok pedig tényleg ülnek és ami fő, egyáltalán nem lógnak ki és csak hozzá tesznek a film élvezeti értékéhez. A színészekkel nincs baj, Jessica Alba viszont azonkívül, hogy csinoska (szerintem jelentéktelen és nem csak színésznek) már-már fájóan nem csinál semmit. Az OST szintén remek, Rob Zombie-tól Blink 182-ig, Zebrahead-től Mötley Crue-ig, ráadásul az Offspring szerepel is benne, Dextert szépen meg is skalpolják. 🙂 Nem rossz mozi ez, még ha Simon Pegg-hez vagy Ash-ez nem is tud felnőni, de azért mégiscsak üde színfolt.

Értékelés: 7/10

Miskei