1988-ban járunk. Robert Shaye, a New Line Rémálom-ügyi megbízottja két évvel a nagyszerűen teljesítő Álomharcosok után újabb felvonást akart a New Line lidércnyomás-operájába. Wes Craven ismét jelentkezett egy ötlettel, ám az időutazást nem tartották elég jónak, így aztán az előző rész végén életben maradtakat indították egy kaland felé, amiben egy teljesen új leányzó elképesztő hatalomra tesz szert és méltó ellenfelévé válik Freddy-nek.

Az utolsó három Elm utcai gyerek megpróbál normális életet élni. Mindenki, aki ismerte, meg van győződve róla, hogy Freddy Krueger (Robert Englund) halott, ám az álmaiba másokat is bevonni képes Kristen egyre biztosabbá válik, hogy a karmos kesztyűjű gyilkos nem halt meg. De még a másik két Álomharcos sem hisz neki, a többieket pedig az sem győzi meg, mikor az említett két srác rejtélyes módon meghal. A rettegő Kristen egy éjjel álmában segítségül hívja a félénk, visszahúzódó Alice-t, aki szemtanúja lesz a lány halálának és Freddy visszatérésének. Ezen az éjjelen viszont valami megváltozik benne: megkapja a halott barátnő erejét. A rémálom azonban még csak most kezdődik: minden egyes halállal Krueger erősebbé válik, ám ezúttal nem csak ő, hanem Alice is. Az Álmok Ura ezek szerint most saját súlycsoportjában kénytelen pályára lépni – vagy mégsem?

Az előző epizód igen magasra tette a lécet, így amikor elkezdtem nézni a Rémálom 4-et, valami hasonlóra számítottam – aztán a végefőcím után felemás érzéseim lettek. Le kell szögeznem, hogy jó film ez, de lehetett volna még jobb is. Az első fél óra rémesen gagyi: az eddigi néhány poénos horrorból átmegyünk horror-vígjátékba; a túlélő három srác úgy éli az életét, mintha egyikük se lett volna diliházba zárva és a Patricia Arquette helyére érkező színésznő egyáltalán nem szimpatikus. Ez a három kölyök az előző részből nagyon gyorsan meghal, ezek után viszont szerencsére beindulnak az események. Alice cuki kis vörös, akiből aztán kemény harcos válik; Freddy viccei óriásiak és a gyilkossági módok is ötletesek lettek, ám itt is gyakran belefutottak a készítők a hülyeségbe. Négy gyerek meghal egymás után és a suli nem zár be?! Hogyan és mitől szerzi meg főhősnőnk az erejét? – és még lehetne folytatni. Ezek ellenére mégis rengeteg király jelenetet kapunk, pl.:„Öröm a tanulás Freddy-vel!”, a legendás ismétlődős részlet vagy a sokat sejtető befejezés. A magyar szinkron egyrészt jó, mert Harsányi Gábor nagyon nagy a mészáros hangjaként, viszont a dalocskát megint újraszövegezték és a gonosz vezetéknevét megint Krúgernek mondják. Ha pedig már a hangnál tartunk: nekem a zenéje is tetszett, érdekesség, hogy a főcímdalt a Kristent alakító lány énekli. Röviden: ha túl tudjuk tenni magunkat az elején, tetszenek a humoros részek és elfogadjuk, amit látunk, akkor jó kis élményben lehet részünk. Az első és a harmadik rész közé helyezném el Az Álmok Urát összesítésben, de így is nyugodt szívvel ajánlom. Ja és még valami: a nővérkés részben figyeljétek meg, ki játssza az első nővérkét:D

értékelés: 8/10

tvshaman